Háborognak a szövetkezeti lakásban élők Nyíregyházán, mert a szokásos fizetnivalón túl még 10 ezer forint befizetésére is kötelezik őket. A Lakszöv állítása szerint azért van szükség a „pótbefizetésre”, mert sokan tartoznak a közös költséggel, ezért a szövetkezet nehéz anyagi helyzetbe került, bármikor kezdeményezhetik a felszámolását. A történet 5200 háztartást érint.
Az elmúlt négy évben közel négyszeresére nőtt a Nyíregyházi Lakásszövetkezet kintlévősége, jelenleg közel 100 millió forint közös költséggel tartoznak az ingatlantulajdonosok. Az összeg havonta 2,5-3 millió forinttal nő. A helyzet akkor kezdett súlyosbodni, amikor sorra vették fel a házakra a felújítási hitelt (hőszigetelésre, korszerűsítésre), amit aztán nem fizettek azok, akik a közös költséget se.
Közel kétezren tartoznak a Lakszövnek, a kintlévőség 97 százalékán 20 százalékuk „osztozik”. Csődhelyzet nincs, de a 43 éves szövetkezet anyagi helyzete mostanra nagyon labilissá vált. Ha meg akarják menteni a felszámolástól, mindenképpen lépni kell. Nem találtak más lehetőséget, minthogy egy egyszeri összeget beszednek a tulajdonosoktól. Aki nem fizet, annak az ingatlanára terhelik. A szövetkezet emberei most sorra járják a lakóközösségeket, hogy meggyőzzék az érintetteket: értük történik az egész.
A tízezer forintos pótbefizetés azonban a legtöbb helyen kiverte a biztosítékot. A tisztességesen fizető lakók kikérik maguknak, hogy nekik kelljen összedobni azt, amit a renitensek nem fizetnek. Van, aki megkérdőjelezi, hogy egyáltalán van-e joga a szövetkezet vezetésének arra, hogy pluszpénzt szedjen tőlük. A szövetkezet szerint viszont jogszerű a lépés.
Sorra járják a lakóházakat
Siktár Valéria, a Lakszöv főkönyvelője péntek este a nyíregyházi Ferenc körút egyik 87 lakásos épületében tartott tájékoztatót. Vagy 25-en gyűltek össze – közösségi helyiség híján, a földszinten, a lift előtt. A tikkasztó hőségben pénzügyekről beszélni nem volt hálás feladat.
Az elsődleges cél, hogy működjön a szövetkezet – szögezte le a főkönyvelő, és cáfolta, hogy a hátralékosok helyett kellene fizetniük a többieknek. A 10 ezer forintot mindenkire ráterhelték, a hátralékosokra is. Olyan a helyzet, hogy bármelyik szolgáltató bármikor kezdeményezheti a felszámolást. Ha ez megtörténik, akkor azonnal esedékessé válik az összességében 1,3 milliárdos felújítási hitel visszafizetése – érvelt.
Azt minden érintett lakóközösség tudja, kik és mennyivel tartoznak a szövetkezetnek, mert erről rendszeresen írásos anyagot kapnak a postaládájukba. Ebben a Ferenc körúti 87 lakásos házban például 22 lakó összesen 1,8 millió forinttal tartozik. A toplistát – kamatok nélkül – 477 ezerrel vezeti egy illető – mondják is a nevét.
Ez a ház még átlagosnak számít adósság szempontjából. Persze, voltak olyan ötletek, hogy ahol sokkal tartoznak, ott kapcsolják ki a közös áramot, ne emelkedjen tovább a hátralék. Lehet sötétben botorkálni a lépcsőházban, vagy elemlámpával. De hogy megy fel a hetedikre a mozgássérült, ha nem jár a lift? Miért büntessék a tisztességesen fizetőt? Mert a nem fizetőt nem lehet kizárni a szolgáltatásból.
A nem fizetők egy része azért nem fizet, mert nem tud. Mert elvesztette a munkáját, illetve a felújítási hitel felvétele egybeesett a devizahitelek égbe kúszásával. Más részük viszont tudna fizetni, de hanyag, felelőtlen. Füle botját sem mozdítja a Lakszöv felszólító leveleire, ráadásul nincs behajtható jövedelme, mert feketén dolgozik. Eddig nyolc ingatlannál jutottak el az árverezésig, de a Lakszöv csak egy esetben rúghatott labdába a kintlévőségeiért, a többit elvitte a bank, a szövetkezetnél pedig maradt az adósság. Hiába próbálják nyomon követni az adóst, éveket kell várni arra, hogy végre bejelentett jövedelme legyen, amiből behajtható a pénz. Az adósságrendezésnél a rangsor elején áll az állam, második a bank, utána a többiek – futnak a pénzük után.
Záporoznak a kérdések: miért hagyták, hogy ekkora tartozások halmozódjanak fel, miért a lakóktól várják, hogy majd rábírják az adósokat pénzügyeik rendezésére, hisz ezért fizetnek lakásonként havonta 1060 forintot. Van, aki felveti: lépjenek ki a szövetkezetből. Egy idős asszony meg azt mondja: akkor mostantól ő sem fizet, mert az szerinte jobban megéri. Hamar jön a cáfolat: a nyugdíjából le tudják tiltani a tartozást.
Igazolást adnak
Siktár Valéria azt ígéri, ha néhány éven belül rendeződnek a dolgok, valamilyen módon visszakapják mostani befizetéseiket a tulajdonosok, például visszatöltik a felújítási alapba.
Csak az kaphat mentességet a „pótbefizetés” alól, aki egy összegben kifizeti a felújításra felvett bankhitelt, ami 2016-ban járna le. Aki viszont eleve egy összegben fizetett, az is fizeti a 10 ezres csekket.
A lakókat nehéz meggyőzni, garanciákat kérnek: hogy nem lesz több „pótbefizetés”, és az egy összegben visszafizetett felújítási hitel sem úszik el. Mert, mint tudósítónk kérdésére a főkönyvelő elmondta: „a hitel felvételekor a lakásszövetkezet szerződhet, magánszemély részére nincs ilyen típusú felújítási hitel. Így a Lakszöv nevén vannak a felújítási hitelek, ezt törleszti a Lakszöv akkor is, ha a tulajdonosok felénk nem teljesítik a kötelezettségüket. Amit most ajánlottunk fel lehetőségként, szintén nekünk fizethetnék meg a lakók, és ezt fizetjük tovább a banknak.” A lakó tehát nem a bankkal, hanem a Lakszövvel rendezi a hiteltartozását, amiről a szövetkezet igazolást ad. Kérdés, mit ér ez az igazolás, ha tényleg elindítja valamelyik szolgáltató a felszámolási eljárást.
Hogy meg tudja-e meggyőzni a Lakszöv a tulajdonosokat arról, a pótbefizetés értük és nem ellenük van, augusztusban kiderül. A 10 ezer forintot ugyanis lehetőségük van két részletben, júliusban és augusztusban befizetni.
