Belföld

Budapest gasztronómiai csodái

Torta, bor (Torta, bor)
Torta, bor (Torta, bor)

Csalódottan távoztunk ma a díszpolgáravatásról. Nem azért, mert nem ismerjük el a díjazottak munkásságát, hanem azért, mert azt az ígéretet kaptuk, hogy Tarlós István főpolgármester bemutatja Budapest gasztronómiai különlegességeit.

A jeles ceremónia után, ami a megszokott protokoll szerint szépen le is zajlott, Himnusszal, Szózattal együtt, jöhetett a pezsgő és az állófogadás. Azért, hogy le ne maradjunk a gasztronómiai csodáról, igyekeztünk felvenni a ritmust a hömpölygő tömeggel. Meglepő módon nem is egy, hanem három teremnyi étel várta az éhes vendégeket. Az azonban még nagyobb meglepetést okozott, hogy mi is számít nálunk különlegességnek.


Fotók: Neményi Márton

Valahogy nem arra számítottunk, hogy hagyományosnak számító svédasztalos fogások, mint a hidegtálak, saláták és felvágottak várnak ránk. Persze volt hungarikumnak számító, kissé sápadtra sikerült marhapörkölt is, tarhonyával, és a rizs sem maradt el némi roston sült hússal. Mi mégis inkább libamájra, gulyásra vagy éppen Széll Tamás Rubik-kocka ihlette menüjére gondoltunk, amit ugyebár maga a miniszterelnök is megcsodált, és olyan jeles szakácsversenyen ért el vele tizedik helyezést, mint a Bocuse d’Or.

A kínálatban aszalt szilvával töltött csirkemell is szerepelt, így úgy döntöttünk, abból falatozgatunk, némi salátával. Különlegesnek nem éreztük, de finom volt. Más étel nem ment le a torkunkon, mert ki bír enni a kánikulában.

Torta

Az igazi főfogásnak azt a kétféle, Budapest felirattal ellátott Szamos-tortát szánta a polgármester, amelyhez különleges – és nem mellesleg kedvenc –, szekszárdi borvidékről származó borait kínálta. Az enyhén csípős (kicsit talán túl krémes) csokoládétorta mellé vörösbor dukált, míg a másik marcipántorta mellé fehérbort kaptunk. Mi az utóbbi mellé tettük a pluszpontot, bár gasztronómiai robbanást nem éreztük.


A főváros különleges étele

A csalódás ellenére jeles nap a mai. 1991. június 19-én hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona, ennek emlékére 2001-ben az Országgyűlés nemzeti emléknappá nyilvánította ezt a napot, a hónap utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává.

Díszpolgárok

De térjünk át a díjazottakra. Idén elismerést kapott Dávid Katalin művészettörténész; Dömötör Zoltán úszó, olimpiai bajnok vízilabdázó, edző; Gschwindt András, a műszaki egyetem nyugalmazott egyetemi adjunktusa; Kóbor János előadóművész; Kurutzné Kovács Márta, a műszaki egyetem egyetemi tanára, professor emerita; Leél-Őssy Szabolcs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense; Mécs Károly színművész; Merkely Béla kardiológus, a Semmelweis Egyetem tanszékvezetője; Schubert Éva színművész és Szenthelyi Miklós hegedűművész. Halász Judit színművész, énekesnő és Khirer Vilmos katolikus egyházi bírósági helynök később veszi át a címet.
Posztumusz díszpolgári címben részesült az Aranycsapat két labdarúgója, Bozsik József és Hidegkuti Nándor, valamint Václav Havel író, volt cseh államfő. Utóbbi nevében Helena Bambasová, Csehország budapesti nagykövete vette át az elismerést.

Az ünnepségen Tarlós István főpolgármester arról beszélt, nincs fontosabb program, mint megőrizni, javítani és építeni. A főpolgármester szerint Budapest még nem jutott túl a nehezén, de jól halad egy élhető város megteremtésének útján. Az alkalomhoz kötődő hagyományos ünnepi hangversenyt az árvíz miatt nem ma, hanem július 2-án tartják meg a Margitszigeten.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik