Április végén már hírt adtunk arról, hogy létezik egy Kishantosi Vidékfejlesztési Központ nevű vállalkozás, ami 1992 óta az államtól bérelt 453 hektáron (ez nagyjából ezer futballpálya mérete) gazdálkodik műtrágya és vegyszerek nélkül. A tulajdonosok ökológiai mintagazdaságot építettek, külföldi pénzt szereztek hozzá, népfőiskolát alapítottak és üzemeltetnek, fiatalokat küldenek dániai ösztöndíjra. Tevékenységük nyitott: akinek kedve van, bejelentkezhet egy látogatásra; élt ezzel a mindenkori földművelési tárca is, s vitte büszkélkedni a külföldi delegációk sorát.
A sikersztori azonban hamarosan minden bizonnyal véget ér.
A jelenleg épp nonprofit kft. formában működő mintagazdaság földhaszonbérleti szerződése októberben lejár. A Nemzeti Földalap (NFA) időben, már tavaly ősszel pályázatot írt ki a 453 hektárra. A területet tíz egységre bontották, így a kishantosiaknak tíz pályázatot kellett benyújtaniuk ahhoz, hogy megtarthassák az általuk használt birtokot. Nagy meglepetésre az összes parcellát elbukták, vagyis föld nélkül maradtak. A tíz táblát nem mellesleg tíz különböző pályázó nyerte el, egyikük a helyi Mezőfalva polgármestere (komplett lista itt).
Az NFA elnöke úgy nyilatkozott, hogy „a pályáztatás jogszerűségéhez nem férhet kétség”, hiszen a kft. „nem olyan színvonalú pályázatokat nyújtott be, amelyekkel meggyőzte volna a bírálókat”. Ami, ismerve az előzményeket, meglehetősen abszurd érv. Pláne, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az új bérlők vélhetően szakítanak a biogazdálkodással, így a terület az első műtrágyázás, permetezés után elveszíti bio mivoltát.
Bosszú?
A mintagazdaság bukása mögött – a kormánypártiak kivételével – mindenki politikai bosszút sejt.
Fotó: kishantos.hu
Tudni, hogy a cég vezetője, Ács Sándorné egyetemi csoporttársa volt a földművelésügyi államtitkárságról tavaly év elején lemondott és a Fideszben kegyvesztetté vált Ángyán Józsefnek. A barátság utóbb is megmaradt, sőt Ácsné nyíltan beállt a pártjával szembehelyezkedő Ángyán mögé. (Mint ismeretes, Ángyán József a családi gazdaságok híve, s úgy véli, „oligarchák” martaléka lett a magyar föld – erről több interjúban beszélt lapunknak: itt és itt és itt, a minap pedig itt.) Ácsné mindezen túl részt vesz az ángyáni ideával harmonizáló Élőlánc Mozgalom és a Váralja Szövetség munkájában, valamint a kielegyenafold.hu üzemeltetésében.
„Alávaló, kizárólag politikailag motivált döntés született” – állította lapunknak a kishantosi „földfosztásról” Ángyán József, aki nem kívánta nevesíteni, szerinte ki határozott „Ácsnéék tönkretételéről”. A szocialisták főföldese Gőgös Zoltán szókimondóbb: „Ilyenkor nyilvánvalóan nem az NFA dönt, nem is Budai Gyula államtitkár, hanem alighanem maga a miniszterelnök. Ebben is megvan a belső rend, hasonlóan a trafikosztogatásokhoz.”
„Ezt mondja Gőgös? Akkor beperlem!” – így Budai Gyula. Az államtitkár szerint soha senki nem befolyásolja az NFA-t. Kishantosról nyilatkozni nem akart, de annyit azért megjegyzett: „A mintagazdaság huszonnyolcmillió forinttal tartozott az államnak, és kizárólag annak köszönhetően maradt talpon, hogy Ángyán elintézte a részletfizetést.”
Kilencből huszonnyolc
Ezt a bizonyos huszonnyolcmilliót – kormánypolitikusok mellett – az NFA is felemlegette, demonstrálva, hogy a kishantosi cég miért is „nem szolgált rá a földalapkezelő bizalmára”. Akit érdekelnek a részletek, olvashatja ezen a linken. Most csupán zanzázva: a mintagazdaság terveit annak idején magyar, német és dán szakemberek készítették kormányközi együttműködésben. A magyar állam kedvezményes földbérleti díjjal járult hozzá az induláshoz, cserébe viszont kikötötte: a cég köteles minden évben annyi külföldi támogatást hozni, amennyi kedvezményt kap idehaza. E kritériumnak végül – Ácsnéék szerint helyi ellenlábasaik áskálódása miatt – nem sikerült megfeleni. Éveken át tartó eredménytelen alkudozások és pereskedések vége az lett, hogy a nonprofit kft. köteles befizetni az államnak kilencmillió forint bérleti díjkedvezményt, s annak kamatait, összesen huszonnyolcmilliót.
Ácsnéék az első pakkot már utalták, a következőt, ígérik, utalni fogják, amint eljön a határidő. „A lejárató célú, a közvéleményt félrevezető kormányzati nyilatkozatok lényegében kizárólag hamis állításokra épültek. Mivel egy kormányzati nyilatkozat ügyében helyreigazítást nem lehet kérni, ezért fontolgatjuk, hogy hitelrontás miatt teszünk feljelentést” – nyilatkozta az FN24-nek Ácsné.
Gőgös Zoltán
Fotó: Neményi Márton
De vissza Gőgös Zoltánhoz, aki azt mondja: „Az NFA ellenőreitől magánbeszélgetéseken hallani, gyakran megesik, hogy előre megkapják a nyertesek listáját, s ahhoz kell igazítaniuk a bírálatot. Több megyében egyenesen a vesztesek szemébe vágták, az a helyzet, hogy az objektív bírálattal ők lettek volna a befutók, de fölhívatták a főnököt Pestre a Nemzeti Földalaphoz, és kiadták neki, merre lejtsen a pálya. Ami konkrétan a kishantosi mintagazdaságot illeti: egyrészt valakik kinézték maguknak a területet, másrészt bosszút kellett állni, fölmutatnii, büntetlenül senki sem mehet szembe a Fidesz földpolitikájával, Orbán Viktorral. Jogilag persze ki van ez találva, nehezen találni rajta fogást. Sokkal inkább erkölcsi a probléma: nem az kapja a földet, akinek ígérték. Nem az állattartó családok nyernek, hanem a haverok.”
Fájront
Ács Sándorné ezzel együtt közölte, „az összes létező hazai és nemzetközi jogi fórumon” harcolni fog a 453 hektár visszaszerzéséért.
Ángyán kevésbé optimista: „Kishantos elszállt, földjét szétrabolták. Katasztrófa. Védhetetlen. Mert ha valami közhasznot hajt, ha valami nemzeti érték, akkor ez az. Kishantos négy programpontját is teljesíti a nemzeti vidékstratégiának: tájközpontot üzemeltet, ökológiai gazdálkodást folytat, népfőiskolai központot működtet, valamint kutatás végez. Szolgálja a közjót. Nincs Európában még egy ilyen modern központ. És most nálunk sem lesz.”
