A kutatók a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal és az egyetemes szolgáltatók adatai alapján vizsgálták, miképpen oszlik meg a rezsicsökkentés a különböző társadalmi csoportok között. A precízebb adatokért kiválasztották a rezsicsökkentés tételei közül a villamos energiát, mivel ez minden háztartásnak hozzáférhető. Ezáltal jobban meg tudták ítélni, hogy a rezsicsökkentés valóban igazságos-e társadalmilag, vagy a magasabb jövedelműeket támogatja, és ott volt szűkmarkúbb, ahol az adórendszer kapcsán korábban is.
A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatai alapján 2012-ben a lakossági fogyasztóknak értékesített villamos energia nettó értéke 384 milliárd forint volt. Ehhez hozzáadódik az áfa, így összesen 484 milliárd forintot jelentett minden háztartásra együttvéve. A KSH adatai szerint Magyarországon 3,9 millió lakott lakás volt a 2011-es népszámlálás idején. Egy lakott lakásra 124 ezer forintos éves átlagos számla jutott.
2013-ban az első kéthavi adatok alapján a lakosság körében csökkent az energiafelhasználás, több mint 5%-kal. Amennyiben ez állandósul, akkor – egy egyszerű becslés alapján – a tavaly elfogyasztott 10,2 millió MWh helyett idén 9,7 millió MWh lehetne a lakossági fogyasztás. Ez pedig tavalyi értéken számolva is csökkentené a lakosság összesített számláját, amely 458 milliárd forint lenne év végén.
A Policy Agenda szerint a rezsicsökkentés hatásaként mintegy 53 milliárd forinttal csökkent a háztartások kiadása. Ez a tavaly kifizetett lakossági áramszámla 11%-os megtakarítását jelenti. Az állam a rezsicsökkentésen csak a villamosenergia-szolgáltatás területén 11 milliárd forinttal alacsonyabb adóbevételhez jutott, ennyivel kevesebb folyik be a költségvetésbe az áfaoldalon. Ez indirekt módon megjelenik a lakossági kiadások között – írják a kutatók.
A Policy Agenda a fogyasztókat az elhasznált éves energia alapján 10 egyenlő csoportba osztotta. Ez alapján az látszik, hogy az 53 milliárdos megtakarításból mintegy 26 milliárd forint a felső 20%-nak jut. Azok a háztartások, amelyek eddig is minimum 14 ezer forint feletti villanyszámlát kaptak, vitték el a rezsicsökkentés 50%-át. Eközben a fogyasztási szerkezet alapján a háztartások alsó négy tizede (ebbe a körbe tartoznak a kisebb alapterületű lakások, vagy háztartási gépekkel kevésbé felszerelt családi házak is) a rezsicsökkentésnek a 10%-át sem kapták meg.
A kutatók szerint a mai – „mintegy fordított fűnyíróelvként működő” – megoldásnál társadalmi szempontból sokkal igazságosabb lett volna, ha nem azokat támogatják, akik jelentős fogyasztással rendelkeznek jelenleg is. A Policy Agenda jobb megoldásnak tartaná a fogyasztási alapú kedvezményt. Számításaik szerint az alsó 40%-ba tartozó fogyasztóknál 15-17 milliárd forintból megvalósítható lett volna egy 30%-os csökkentés. Amennyiben a költségvetést tehermentesítenék ennek egy részétől, akkor még a szolgáltatóknak is kezelhetőbb lett volna a teher.
A jelenleginél igazságosabb lett volna a rászorultság elvén adott kedvezmény. Ehhez a már bevezetett védendő fogyasztók körét kellett volna alapul venni. Esetükben már most is ad bizonyos védelmet a törvény, amelyet ki lehetett volna bővíteni egyfajta ingyenes alapcsomaggal. Például bizonyos mértékig minden fogyasztó – aki ebbe a körbe beletartozik – ingyen kapná az áramot. Természetesen forrás kérdése, hogy kiket vonna be az állam a már védendő fogyasztóknak minősítettek közé (pl. alacsony nyugdíjjal rendelkezőket), de még ez a rendszer is költséghatékonyabb lett volna, mint a jelenlegi – írja a Policy Agenda.
A legdrágábbak közt a magyar gáz és villany
A magyar háztartások azok közé tartoztak az EU-ban, amelyeknek a vásárlóerőhöz képest a legdrágább volt 2011-ben és 2012-ben a gáz és a villany. Az Eurostat által közzétett friss statisztikák szerint az EU-ban 2012 második felében 100 kilowattóra után 19,7 euróba került a magánfogyasztóknak a villamos áram. Magyarországon euróban kifejezve ez csak 15,6 euró kilowattóránként, de vásárlóerő-paritáson nézve (tehát figyelembe véve a helyi kereseteket), az egész EU-ban csak négy országban – Cipruson, Németországban, Lengyelországban és Portugáliában – kellett többet fizetni a villanyért, mint Magyarországon. Nálunk a vásárlóerő-paritáson mért adat 25,5 – szemben a 19,7-es uniós átlaggal. Érdekes módon 2011 és 2012 második féléve között hazánkban még 1,9 százalékkal csökkent is a háztartások villanyszámlája.
A gázfogyasztásért is Európában az egyik legborsosabb árat kell fizetniük a hazai magánfogyasztóknak. Az Eurostat kimutatása szerint csak három tagállamban volt reálértéken drágább a gáz, Bulgáriában (12,3), Görögországban (11,3), Portugáliában (10,6), míg rögtön utánuk Magyarország következik, 10,4-es mutatóval. Euróra átszámolva nálunk 100 kilowattóránként 6,3 eurót kellett fizetniük a háztartásoknak a gázért, miközben az EU átlaga 7,2 euró. 2011 és 2012 között a magyar háztartásoknak az adókat is beszámítva 8,6 százalékkal drágult a gáz.
Fidesz: az Eurostat-jelentés visszaigazolás a kormánynak
Az energiaárakról közzétett Eurostat-jelentés visszaigazolja a magyar kormány intézkedéseinek helyességét. A 2010-es kormányváltás óta megtett lépések komoly szociális biztonságot jelentettek a családoknak, de az embereknek mindennél nagyobb szükségük volt a rezsicsökkentésre, mert „a Gyurcsány–Bajnai-kormányok szélsőséges gazdaságpolitikájának köszönhetően olyan teher nyomta már a magyar családok vállát, amely elviselhetetlen volt” – értékelte a Fidesz-szóvivő az Eurostat adatait.
Zsigó Róbert emlékeztetett rá, hogy a dokumentum még a rezsicsökkentés előtt készült, de igazolja a kabinet korábbi intézkedéseit is – így az ármoratóriumot és a központi ármegállapítást –, hiszen Magyarország azon három ország egyike, ahol csökkent az áram ára, és a gázdíjakban is az uniós átlag alatt maradtunk. A szóvivő ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentés szerint Magyarország még mindig az öt legdrágább ország között van a lakosság vásárlóerejét és a rezsiköltségeket összehasonlítva.
A Fidesz szóvivője egyúttal ismét érthetetlennek nevezte, hogy a baloldal hogyan viselkedik a rezsicsökkentés ügyében. Szavai szerint Bajnai Gordon volt miniszterelnök rendszeresen kigúnyolja, több baloldali politikus pedig Brüsszelben támadja az intézkedést. Zsigó Róbert végül megerősítette, hogy a következő fűtési szezontól újabb áram-, távhő- és gázárcsökkentés várható.
