Belföld

Biomassza erőmű: Mintha koszos ruhában jártunk volna

24.hu
24.hu

2013. 05. 22. 09:30

Mintha koszos ruhában jártunk volna – háborgott egy, a szegdi biomassza erőmű ellen tiltakozó ívet éppen aláíró asszony Makkosházán. Olyan büdös, nyálkás volt a meleg vizünk, amikor termálvíz folyt a vezetéken, hogy a gyomrom forgott tőle. Nem kell többet.

Bioiszap-bírkózás

 

Egy ponton legalább százan írták alá a népi kezdeményezés elindításához szükséges íveket, amelyet a szegedi baloldali képviselők indítottak el, hogy ne épülhessen biomassza erőmű a városban. Ha 5000 aláírás összegyűlik egy hónap alatt, újra tárgyalja az ügyet a közgyűlés. A jobboldaliak azt ígérik a szegedieknek, hogy a beruházás a távhő díjának 30%-os csökkenését eredményezheti. Az erőmű építésére alakult projektcég pályázata közben megy a maga útján, azt még februárban befogadta a Nemzeti fejlesztési Ügynökség.

Mintha koszos ruhában jártunk volna – háborgott egy ívet éppen aláíró asszony Makkosházán. Olyan büdös, nyálkás volt a meleg vizünk, amikor termálvíz folyt a vezetéken, hogy a gyomrom forgott tőle. Nem kell többet. Elég volt belőle majd 10 évvel ezelőtt, annyi volt a panasz, hogy be is szüntették. Miért hozakodnak megint elő vele? Nem kell az olcsó víz, ha nem jó semmire. Egy fiatal pár a forgalom növekedésétől tart és attól, hogy pont az ablakuk előtt épülne az erőmű. Vigyék Bohács háza elé – mondták indulatosan. Nem akarunk bűzben gyereket nevelni, hova vigyük őket? A baloldali képviselők nyolc helyszínen gyűjtik a városban az aláírásokat, hozzávetőleg 50 ezer lakost szeretnének elérni a rendelkezésre álló egy hónap alatt.

 

Önjáró projekt

A beruházást támogató jobboldali képviselők kijelentették, hogy akár támogatja azt az önkormányzat, akár nem, az erre a célra alakult Szenergott Kft, amennyiben kedvező elbírálásban részesül pályázatuk, megépítik az erőművet. Az NFÜ még február 26 –án befogadta a pályázatot. A szegedi polgármester az április 16-i közgyűlésen azt is aggályosnak látta, hogy egy éppen felszámolás alatt levő székesfehérvári erőmű majd negyedrészben tulajdonosa, az Energott Kft alapított projektcéget a biomassza erőmű uniós forrásainak megszerzésére. A szóban forgó pályázat kínálta támogatási intenzitásról sem kapott információt a közgyűlés. A Bohács Zsolt, Fidesz frakcióvezető jegyezte előterjesztés aláírója, Benák László, az Energott alapította Szenergott ügyvezetője arról nyilatkozott, hogy február 26-án beadták a pályázatot, amely befogadásra is került( KEOP-2012-4.10.0/B/12-2013-0020). Ráadásul – olvasható az előterjesztésben – az elkészített engedélyezési tervek alapján a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága a kooperációs vezeték kiviteli tervezési munkáihoz szükséges előmunkálati jogot (CSS/01/050i9-6/2013 számú, 2013. március 6.-i keltű, mellékelt határozatával) engedélyezte.

 

Támogatás

A pályázati kiírásban egyébként az szerepel, amennyiben nem önkormányzat, hanem vállalkozó a kedvezményezett, 50-60%- os támogatás adható. Így a 4milliárd forintos beruházás közel felét önerőként igazolnia kell a pályázónak, egy olyan cégnek, amely egy felszámolás alatt álló vállalkozásnak negyedrészben tulajdonosa. Solymos László, alpolgármester állítása szerint az Energott cégei közül több áll éppen felszámolás alatt. Az egyik helyi hírportál viszont azt az információt tudta meg, hogy az Energott jegyzett tőkéje közel 8 és félmilliárd milliárd forint, adózott eredménye pedig majdnem eléri az 1 milliárd forintot. (emlékeztetőül: a SZEVIÉP úgy került felszámolásra, hogy tulajdonosa érdekeltségébe tartozó más cégek éppen uniós pályázaton nyertek)

 

Önerő

Az bizonyos, hogy az Energott felerészben tulajdonolt cége, az Alfa Nova, amely a Szegedi Hőszolgáltatónak 49%-ban tulajdonosa, a városi tulajdonrész képviselőjével együtt úgy döntött még márciusban, hogy eladja a szegedi fogyasztók adósságát egy faktoráló cégnek. A Globál Faktor Pénzügyi Szolgáltató Zrt. pedig a Raiffeisen Bankkal kötött szerződést a kintlevőségekről, zálogjogot is nyerve. Kvázi fedezetet jelenthet a szegedi lakosság közel 700 millió forint adósságának eladása hitelek felvételéhez. Az elmúlt 5 évben a lakosság tartozása 50%-kal emelkedett, s míg 2008 végén ezek közül az egy éven túli tartozás 24% körül volt, most az adósság 38%- a egy éven túli, lejárt tartozás. A lejárt, 280 millió forint körüli adósságot kegyetlenül be fog hajtani a faktoring cég?  Básthy Gábor, a Szegedi Hőszolgáltató igazgatója levélben válaszolt kérdéseinkre, amelyet kérésére csonkítatlanul közlünk.(Itt olvasható)

A kintlevőségekre visszatérve, 2010 óta az állam megfelezte a szociális támogatásokat: 3 évvel ezelőtt 900 millió forint jutott a lakosság megsegítésére, 2013-tól ez az összeg 450 millió forint Szegeden. A Védőernyő a Díjhátralékosok Alapítvány – amelyet még 10 évvel ezelőtt közüzemi szolgáltatók és az önkormányzat hozott létre az adósok megsegítésére – forrásai pedig szűkülnek.

 

Törvénytelenségek

Törvényességi észrevételeit Mózes Ervin szegedi jegyző megküldte a Csongrád Megyei Kormányhivatal számára (annak a hivatalnak, amely kiadta az engedélyeket a cég számára anélkül, hogy az önkormányzat a projektcég bármilyen lépését jóváhagyta volna). Az 5 oldalas észrevételek legfontosabb eleme a projekt homályosságának kifogásolása, de a jegyző szerint a közbeszerzés megkerülése is tetten érhető a söralátétnyi tervezetben, s a szegedi építési szabályzattal sincs összhangban. (az 5oldalnyi észrevétel a szegedvaros.hu oldalon olvasható, közgyűlés 2013.04.26)

 

A távhő „megújulása”

Nem a biomasszával van a baj – ahogy Balogh László, a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnökségi tagja fogalmazott: a biomassza nem ördögtől való. Pécsett már üzemel, igaz, ott a stabil anyagi háttérrel rendelkező, francia tulajdonosi kör biomasszája fűti a lakásokat.

A külföldi tőke elleni harcát Páva Zsolt mintha befejezte volna, legalábbis úgy tűnik. Az állam a francia vizes cég kártérítési követelését kifizeti az önkormányzat helyett, a Dalkia biomassza erőművével nem állnak háborúban. Miskolcon május 7-én átadták a termál távfűtést biztosító beruházás első ütemét, a geotermikus projekt 7 és fél milliárdjából 1, 7 milliárdot uniós forrásból kaptak, a többit a tulajdonosok állták. A menedzsmentből Töröcskei István, a Pro Aurum vezérigazgatójának és az idei kinevezése előtt a Mavirnál dolgozó Tóth Péter, jelenlegi vezérigazgató nevét ismerhetjük. Vannak példák tehát külföldi, belföldi befektetőkre egyaránt. Csak pénz kell az ágazatba. Jelenleg 42 milliárd forinttal száll be az állam a távhőszolgáltatásba kompenzációként.( MTI A gázzal való távfűtés jelenleg versenyhátrányban van az egyedi gázfűtéssel szemben, ezért kompenzálja az állam a hátrányt. Mintegy 640 ezer lakásról van szó, a kompenzáció évi 42 milliárd forintba kerül – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének elnökségi ülésén, csütörtökön Budapesten. Kovács Pál elmondta, hosszú távon a távfűtésnél ki kell váltani a földgázt. Ez történhet biomasszával, geotermikus energiával, illetve napenergiával. Fekete Csaba, a szervezet elnöke azt emelte ki, hogy a távfűtő rendszerek bármilyen energiahordozóval előállított hőt be tudnak fogadni, és továbbítani a fogyasztóknak.)

 

A pénznek nincsen szaga

Nem csupán a megújuló energiák bevezetéséhez, de magába a távhőszolgáltatásba is befektetők kellenek – vélekedik Fekete Csaba, a MATÁSZ elnöke. A szövetség megalakulásakor némi érdekellentét mutatkozott a koncesszióban működő távhő szolgáltatókkal szemben, de mára, az állami beavatkozás eredményeképp, nincs különbség az önkormányzati és a koncessziós cégek érdekei között, ugyanolyan piaci viszonyok között kénytelenek dolgozni, függetlenül attól, hogy önkormányzat vagy magánbefektető a tulajdonos.  Sőt, az elnök szerint ma elkerülhetetlenül szükséges pénzt pumpálni a szolgáltatásba ahhoz, hogy egyáltalán talpon maradjon. Az, csak sürgeti a tőkebevonást, hogy Magyarország vállalta, 2020 –ig 14,3 %-ra növeli a megújulók arányát az országban, s a szektor megújítása – tekintve a távhő fogyasztók rendkívül magas számát – óriási lépést jelentene a kitűzött cél felé. Csak nem mindenáron.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2014. március 27.
Vancsura István, a NAV megszüntetett Kiemelt Ügyek Igazgatósága RAPID ellenőrzési főosztályának volt vezetője (j) és Horváth András, volt adóhivatali dolgozó a Levegő Munkacsoport Áfabotrány: kitálal egy volt NAV-vezető címmel tartott sajtótájékoztatóján Budapesten a MagNet Házban 2014. március 27-én.
MTI Fotó: Soós Lajos

Az ember, aki legyűrte a NAV-ot és a NER-t

Kommentek

Migrants make their way through the countryside after they crossed the Hungarian-Croatian border near the village of Zakany in Hungary to continue their trip to north on October 16, 2015. Hungary said it will shut its border with Croatia at midnight, closing a major entry point for migrants bound for northern Europe, weeks after a similar move on its Serbian frontier triggered clashes with refugees.    AFP PHOTO / HANNA SONIA / AFP PHOTO / HANNA SONIA
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.