Emberi Jogok Európai Bírósága (Emberi Jogok Európai Bírósága)
Belföld

Elítélték Magyarországot Strasbourgban – 5 milliárdos büntetés?

Kártérítésre ítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar államot, mert egy elbocsátott minisztériumi dolgozó végkielégítésének egy részét 98 százalékos különadóval sújtotta. Ezer ilyen eset volt, a dolgozók akár 5 milliárdnyi kártérítést is követelhetnek.

Az ítéletet az N. K. M. monogramú panaszos ügyében hozták. Az 1954-ben született, budapesti nő harminc éven át volt a Külügyminisztérium alkalmazottja, majd 2011 májusban elbocsátották. Végkielégítésének a 3,5 millió forint fölötti részét –  2,4 millió forintot – 98 százalékos adóval sújtották.

Beadványában a tulajdonhoz való jogának, valamint e joggal összefüggésben a hatékony jogorvoslathoz való jogának, valamint a diszkrimináció tilalmának a sérelmére hivatkozott. A jogorvoslati lehetőség hiánya mellett a diszkriminációra azzal hivatkozott a panaszos, hogy a különadó csak az állami szektort sújtja.

Fizetnie kell a magyar államnak

A strasbourgi bírák megállapították önmagában a tulajdonhoz való jognak a sérelmét, és 11 ezer euró kártérítést, valamint – a perrel kapcsolatban felmerült költségekre – további 6 ezer eurót  (mindösszesen hozzávetőleg 5 millió forintot) ítélt meg a panaszosnak. Ugyanakkor a 13. és a 14. cikkel összefüggésben már szükségtelennek tartották megállapítani ugyanazt a jogsérelmet.

A panaszos azt is szóvá tette, hogy a végkielégítési különadó indoklása a végkielégítés bizonyos összeg fölötti mértékének erkölcstelenségére hivatkozik, és ez az érvelés sérti az érintett jó hírnévhez való jogát. Ezt a panaszpontot azonban az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította.

Magyarázat

Az ítélet indoklása terjedelmesen elemzi egyfelől a végkielégítés jogi természetét, és arra a következtetésre jut, hogy ez a juttatás – bár a munkáltató által eleve az adóhivatalnak átutalt rész tekintetében nem számít “meglévő vagyonnak”, mégis – jogszerűen elvárt jövedelemnek tekinthető, amiért a kedvezményezett az évek során már megdolgozott.

A héttagú bírói tanács egyik tagja, Peer Lorenzen bíró hangsúlyozta: a strasbourgi ítélkezési gyakorlat eddig következetesen tartotta magát ahhoz, hogy adóügyekben az egyes államok jogkörét alapvetően csak az önkényesség tilalma korlátozza, és szerinte a mostani ítéletből sem lehet másra következtetni. Lorenzen szerint az ítéletből a visszamenőleges hatály általános és teljes tilalmát sem lenne helyes levezetni.

Ez az utóbbi kitétele azzal kapcsolatos, hogy a strasbourgi bírósági mérlegelés során alaposan elemezték a 98 százalékos különadóról szóló magyar törvénykezés folyamatát is. A különadó első, 2005-ig visszamenőleges szabályozását az Alkotmánybíróság megsemmisítette, azt azonban már nem találta alkotmányellenesnek, hogy a különadót 2010-től vezessék be. A törvényt végül úgy fogadta el az Országgyűlés, hogy az csak a 2010 utáni végkielégítésekre vonatkozik.

Van idő fellebezni

Jelenleg az illetékes tárcáknál folyik az ítélet elemzése és ezután dönt a kormány arról fellebbez-e – mondta a kormányszóvivő kedden Budapesten kérdésre válaszolva.Giró-Szász András szerint három hónapig lehet megtámadni a strasbourgi határozatot.

További kérdésre válaszolva hozzátette: emlékei szerint ezer korábbi alkalmazottat érinthet az ítélet. Ha minden esetben a kormány veszítene, akkor ötmilliárd forintot kellene kifizetni. Ugyanakkor egyelőre egy esetben született ilyen döntés – jegyezte meg. Arról, hogy terveznek-e esetleg külön alapot elkülöníteni azt mondta: a kormánynak négyszázmilliárdos tartaléka van csak az idénre.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.