Belföld
iskolás (általános iskolás)

Késve mentették ki Hoffmannt

A parlament kedden elfogadta a megemelt osztálylétszámokat megengedő törvénymódosítást. Közben a beiratkozási határidő lejárt.

Korábban a témában:

Elfogadta a parlament a köznevelési törvény módosítását. Ez alapján az iskolák – fenntartói engedéllyel – húsz százalékkal eltérhetnek a jogszabályban meghatározott 27 fős maximális osztálylétszámtól. Michl József (KDNP) javaslatát 223 igen szavazattal, 14 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

A jogszabály módosítására az oktatási kormányzat átgondolatlan törvényalkotása miatt volt szükség. Mint írtuk, az oktatási „reform” eredményeképp a 2013 szeptemberétől induló évfolyam kiugróan népes lesz az iskolákban. Nem azért, mert hat éve, 2007 táján kiugróan több gyerek született, hanem mert több, egymást erősítő új jogszabály ez irányba nyomta a rendszert.

A közoktatási törvény szerint az iskolai beiratkozáshoz ez évtől nem a május 31-én, hanem az augusztus 31-én a hatéves kort betöltő gyerekek tankötelesek (plusz három hónapnyi gyerek.). Egy másik rendelkezés szerint 2014-től minden hároméves gyereket fel kell venni az óvodákba. Férőhely azonban ott sincs elég, ezért minden hatéves gyereket be kell iskolázni. Arról, hogy melyik kisgyerek megy iskolába, eddig a szülő és az óvodavezető megegyezhetett, de végül a szülő döntött, most viszont az óvodavezető dönt (akinek az az érdeke, hogy elküldje a gyerekeket).

12 ezerrel több gyerek

Mindez azt eredményezte, hogy idén szeptemberben több mint 10 százalékkal, mintegy 12 ezer gyerekkel több kezdi meg iskolai pályafutását, mint tavaly és mint jövőre. Az arány nem tűnik nagynak, ám ennek a területi eloszlása nem egyenletes. A főváros egyes kerületeiben és az agglomerációban akár 20-30 százalékkal több gyereknek kell helyet találni hirtelen, de több nagyvárosban is főhet a feje a szülőknek, az igazgatóknak és a tankerületi vezetőknek.

Beiratkozás (beiratkozás)
Fotó: MTI / Vajda János

A hivatalos adatok szerint 1978, az adott körzetben lakó gyermek elhelyezése okozott problémát, többségük, 1137 leendő elsős Budapesten jelentkezett. Ennyi gyereket kell elhelyezni a Michl-féle javaslat alapján úgy, hogy bezsúfolják őket akár 32 fős osztályokba. Ez azonban a szakemberek, tanítók szerint ronthatja az oktatás színvonalát. Ráadásul ez az évfolyam később, végig az iskolai pályafutásán nehezebb helyzetben lesz, gondoljunk csak például arra, hogy a felvételiknél az egyre szűkülő helyekre sokkal többen fognak pályázni.

A probléma előre látható volt, az államtitkárság mégsem módosította a jogszabályokat, utólagos tűzoltásként kellett beemelni a törvénybe, hogy szükség esetén emeljék meg az osztályok létszámát. A keddi parlamenti igen viszont jelentősen elcsúszott, ugyanis épp ezen a napon – amikor a módosítás még nem lépett hatályba – jár le a beiratkozási határidő. Azaz az oktatásirányítás egy saját maga által teremtett botrányos helyzetet azzal orvosol, hogy telezsúfolja az osztályokat. Az idei elsős évfolyamban így akár 4-5 gyerekkel többen is ülhetnek majd egy osztályban, mint az előző és a következő évfolyamokban.

Mégsem mindennapos a testnevelés

A törvénybe az oktatási bizottság javaslatára az is bekerült, hogy ha a mindennapos testnevelés feltételei nem adottak, akkor hetente egyszer legfeljebb két testnevelésórát összevonva lehet megtartani. Ha pedig az iskola nem tudja megfelelő szakképzettségű pedagógussal megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a 2019/2020-as tanév kezdetéig alkalmazható az is, aki felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy -edzői szakképzettséggel rendelkezik. Itt megint egy átgondolatlan jogszabályt (mindennapos tornaóra akkor is, ha nincs rá megfelelő infrastruktúra és tornatanár) korrigál a kormány.

Változás, hogy az egyházi fenntartású iskolákban – bizonyos feltételek mellett – az etika tantárgyat a hittan válthatja ki.

Testnevelés (Testnevelés)
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

Kikerült viszont az előterjesztésből – a fideszes Kucsák László és az LMP-hez tartozó független Osztolykán Ágnes kezdeményezésére – az, hogy az iskolákban minden tanítási napon biztosítani kell a tanulók felügyeletét, étkeztetését, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek egész napos felügyeletét. Az ellenzéki képviselő szerint ez a rendelkezés csak a pedagógusok sztrájkjogának további korlátozására lett volna jó, és a kormánypárti politikus is azzal érvelt, hogy a javaslat nem egyezteti össze a tanuláshoz fűződő jogot a sztrájkjoggal.

A változtatás rögzíti azt is, hogy a szakképző iskolák május 20-ig végzik el szakmai programjuk felülvizsgálatát. A határidő kitolását azzal indokolták, hogy a szakképzési kerettantervek még nem készültek el.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.