Nagyot bakizott Hoffmann Rózsa

Kötelező lesz jövőre az iskolában a relaxáció – állítja az OFI főigazgatója. Nem lesz kötelező a relaxáció – állítja Hoffmann Rózsa.

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat ad az oktatásirányítás a szeptembertől 1., 5., és 9. évfolyamon – majd később felmenő rendszerben minden iskolásnak – bevezetendő relaxációs tananyaggal kapcsolatban.

Néhány napja lapunk kérdésére Kaposi József magyarázta el, hogy a relaxáció kötelező lesz minden magyar iskolában. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója az oktatási tárca – tartalmi szabályozásért felelős – háttérintézménye vezetőjeként azt írta, hogy a relaxáció „szerepel a Nemzeti alaptanterv Testnevelés és sport műveltségterület szakmai anyagában. …  A NAT-ban meghatározott tartalmak természetesen kötelezőek, így a relaxáció is szükségszerűen meg kell hogy jelenjen a műveltségi terület oktatása során”. A főigazgató azt is hozzátette, hogy a kerettanterv megerősíti ezt a kötelezettséget. “A szakmai anyagoknak megfelelően minden diák számára kötelező a relaxáció, melyet a testnevelés tantárgy keretein belül a testnevelő tanárok fognak oktatni.”

Szerdán Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár ugyanakkor – az MTI és több helyi lap tudósítása szerint – kijelentette: nem valósak a relaxáció, meditáció tárgyak bevezetéséről szóló hírek. Hozzátette, ezek oktatását az iskolák a lovagláshoz vagy az úszáshoz hasonlóan heti két órában szabadon választhatják a kötelező órákon kívül.

Hoffmann és beosztottja állítása tehát ellentmond egymásnak. A jogszabályok szerint Kaposi József álláspontja az érvényes. Tehát az államtitkár vagy nem ismeri a Nemzeti alaptantervet, a kerettanterveket és a hozzájuk kapcsolódó jogszabályokat, például a köznevelési törvényt, vagy a kaposvári fórumról tudósító MTI-s és egyéb újságírók pontatlanul számoltak be. Felmerülhet még, hogy esetleg közben megváltoztak a jogszabályok, és a NAT-ban és a kerettantervekben leírt tartalmak mégsem kötelezőek minden iskolában.

A legvalószínűbb az, hogy az államtitkár tévedett. Mint írtuk, számos új tantárgy – így a vitorlázás, bringázás, lovaskultúra, sakk, kajak-kenu, családi életre nevelés, pénzügyi ismeretek és mások – kerettanterve jelent meg, amelyeket az iskolák a szabad időkeretük terhére választhatják. Ezek tehát nem minden iskolának lesznek kötelezőek.

Mint az OFI-főigazgató rámutatott, a relaxáció nem ebbe a kategóriába tartozik: az jelen jogszabályi körülmények között minden iskolában kötelező.

A relaxációs órákat egyébként a testnevelőtanárok fogják oktatni, akik viszont egyelőre nincsenek erre felkészítve. Az OFI főigazgatója szerint ezzel nem lesz probléma, mert a felkészítések most is folyamatosan zajlanak, és még szeptembert megelőzően több új képzést is meghirdetnek. A terület szakmai lobbistája, Bagdy Emőke ugyanakkor arról számolt be, hogy eddig mindössze 200 tanár végezte el az erre felkészítő tanfolyamot.

Az oktatási államtitkárság közleménye

Cikkünk megjelenése után az EMMI oktatási államtitkársága az alábbi közleményt adta ki:

“A relaxáció és meditáció nem lesz kötelező tantárgy, és szabadon választható kerettanterv sem készül/készült hozzá. Azonban az iskola dönthet úgy, hogy a relaxációhoz kapcsolódó ismereteket nem csak a testnevelés órán, hanem a szabad időkeret terhére, akár egy önálló tanóra keretében is oktathatja.

Erre vonatkozott egy kaposvári rendezvényen Hoffmann Rózsa, köznevelésért felelős államtitkár újságírói kérdésre adott válasza. A Nemzeti alaptanterv egyik fontos fejlesztési területe a testi és lelki egészségre nevelés, amely a kormányzat által támogatott teljeskörű egészségfejlesztő programoknak is részét képezi.

E célokhoz kapcsolódóan a Testnevelés és sport műveltségterület tartalmában jelent meg a relaxáció fogalma, mint az egészségmegőrzés és a prevenció egyik tanulható és tanítható eszköze. 2013-tól az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetendő kerettantervekben ennek alapján megjelennek a relaxáció különböző (pl.: mozgásos, légző) gyakorlatai, a belső figyelem, az önkontroll, a testtudat kialakítása, a fizikai aktivitás támogatása, valamint az érzelmi-akarati tulajdonságok fejlesztése érdekében. Általános cél a feszültségoldás, a stersszkezelés és az agresszió megelőzése.

A relaxációs alapgyakorlatoknak nevezhető feszültségoldó, lazító, mozgásos tevékenységek eddig is részei voltak a mindennapi pedagógiai munkának (a kötelező tantárgyaknál [pl.: Magyar nyelv és irodalom, Ének-zene, Vizuális kultúra] és további választható tantárgyaknál, valamint tanórán kívüli foglalkozások területén [pl.: drámapedagógiai és sportfoglalkozások]). A kerettantervek bevezetésével párhuzamosan számos pedagógus továbbképzési program szolgálhatja a további ismeretek és gyakorlatok megszerzését.”

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.