Összebútoroznak a szocik Bajnaival?

Összefog 2014-re Bajnai és Mesterházy? Beáll valamelyik a másik mögé? Egyáltalán: van értelme közösködni?

„Egyszer volt, hol nem volt, valahol egy folyó mellett volt egy kecskecsorda. A kecskék elszéledtek, a víznek az innenső felén is ették a fűzfabokrokat s a víznek a túlsó felén is. Azok a kecskék, amelyek ezen az oldalon legeltek, azt gondolták, hogy a túlsó oldalon jobb étel van, a túlsó oldalbeliek meg azt, hogy itt van a jobb füvecske. Gondolkoztak a kecskék, hogyan tudjanak ezek odajönni, azok meg idejönni. Meglátta egy kecske, hogy egy ügyes palló van keresztül a vízen. Kapta magát, s hamar felmászott a pallóra. Amikor meglátta túlfelől egy másik kecske, hogy ez felmászott, akkor ő is sietve felmászott a másik végén a pallónak.”

Fönti kis tanmese járt a fejünkben, amikor a hét első felében háttérbeszélgetni ültünk le néhány beavatottal a szocialisták és a bajnaisták lehetséges együttműködéséről. A nyilvánosság előtt még ma is jobbára azt hallani, hogy ha az utolsó pillanatban is, de lesz közös miniszterelnök-jelölt, lesz közös országos lista, és mindenütt közös egyéni képviselőjelölt kísérli meg legyőzni a fideszes indulót. A színfalak mögött viszont az derült ki számunkra: a bennfentesek ma már nem számolnak a teljes összeborulással.

Meddig húzható a döntés?

A dátumcsatát az Együtt 2014 tavaly októberi párttá alakulására reagáló MSZP nyitotta november végén, amikor is Mesterházy Attila meghívta a „demokratikus szervezeteket”, hogy 2013 első négy hónapjában tárgyalják végig szakpolitikai terveiket. Bajnai kitért a találkozó elől, így az MSZP a gyurcsányistákkal és néhány „kicsivel” volt kénytelen egyeztetni.

E
Bajnai Gordon 2012. október huszonharmadikán közölte, hogy visszatér a magyar politikába. Előbb Haza és Haladás Választói Mozgalom néven egyesületet hozott létre, majd életre hívta Együtt 2014-et. Utóbbiban a Haza és Haladáson kívül a némi országos hálózattal bíró Magyar Szolidaritás Mozgalom és a Milla Egyesület kapott helyet. Március elején párt alakítását jelentette be Bajnai, az elnevezés: Együtt 2014 Választói Szövetség. Az új formációhoz csatlakoztak az időközben kettéhasadó (link) LMP-ből kiváló jávoristák, Párbeszéd Magyarországért (PM) néven.

Múlt pénteken már Bajnai Gordon kezdeményezett, felvetette, június tizenhatodikán – Nagy Imre kivégzésének történelmi évfordulóján – indítsa az Együtt 2014-PM és az MSZP az egyeztetéseket, hogy őszre tető alá hozhassák az áhított egyezséget. Mesterházy nyomban tromfolt, azonnali tárgyalást javasolt a gyurcsányista Demokratikus Koalíció bevonásával. Mellesleg megjegyezte, a nagyimrei akasztás „talán nem a legalkalmasabb szimbolikus dátuma a tárgyalások megkezdésének”.

Nem meglepő, hogy az “azonnalt” korainak minősítette Bajnai. Úgy fogalmazott: egyelőre az a pártok feladata, hogy programjukat megismertessék a választókkal. Plusz jelezte, ragaszkodik ahhoz, hogy a „demokratikus ellenzék két legerősebb pártja” kössön megállapodást. Értsd: “Három éve vakargatom magamról a Gyurcsány embere bélyeget, eszem ágában nincs koalíciózni Fletóval.”

Mindkét fél taktikája érthető ebben a nagy dátumtologatósdiban.

Az Együttet megalakulásakor a biztos pártválasztók között ugyan 14 százalékra mérte a Medián (más kérdés, hogy ezt meglehetősen komolytalan metódussal állította elő a közvélemény-kutató), ám aztán folyamatosan 10 százalék alatti eredmények születtek, még úgy is, hogy Bajnaiék időközben pártszövetségre léptek a Jávor Benedek-féle Párbeszéd Magyarországgal. A legfrissebb, Tárki közölte adat szerény 7 százalékot mutat.

Az E14-PM a napokban egy hónapos országjáró körútba kezd – a minta állítólag Gyurcsány Ferenc 2005-2006-os, felettébb sikeres turnéja. A szervezők bíznak benne, hogy a fellépéseknek köszönhetően a párt jelenleg alacsony ismertsége rácsomózható Bajnai viszonylag magas népszerűségére. S ha a pártszövetség elfogadottsága nő – így a remény –, az nyilvánvalóan erősíti Bajnai tárgyalási pozícióját Mesterházyval szemben. Van hát miért húzni az időt június közepéig.

Turné Együtt: Jávor Benedek, Szabó Tímea, Bajnai Gordon
Fotó: MTI / Kovács Tamás

MSZP-s beszélgetőtársaink szerint valójában Mesterházynak sem sürgős az egyeztetés. Hogy az azonnali kezdéssel mégis „falhoz állította” riválisát, annak tudható be, hogy tisztában volt vele, a föntiek miatt Bajnai nem fogadja el az ajánlatot. Ráadásul akciójával Mesterházy került a kezdeményező szerepbe, melynek révén nemcsak Bajnai ellenében, hanem a pártján belül is erősítette magát. Több forrásunktól hallottuk ugyanis, hogy egy április közepi választmányi ülés után „kisebb palotaforradalom tört ki” a „helyzetértékelés és a szövetségi stratégia körül”. A vita a következő napokban több szűk pártfórumon bontakozott ki, s jelenleg is zajlik. „Ültünk múlt pénteken, ültünk most hétfőn, szerdán és ülünk csütörtökön, pénteken és szombaton is” – így összegzett lapunknak egy belső körös szocialista.

Sima kétharmad?

Mint köztudott, jövőre új rendszerben, egyetlen fordulóban választunk országgyűlési képviselőket, ami a nagy pártoknak (szövetségeknek) kedvez. Az 199 országgyűlési mandátumból 106 darab egyéni választókerületben talál gazdára, méghozzá úgy, hogy a legtöbb voksot szerző jelölté a képviselői hely. Így aztán (15-20 százalékos Jobbikkal számolva), ha az ellenzék „kellően” megosztott, a Fidesz akár 40 százalékos támogatottsággal is viheti szinte az összes egyénit. És mivel – az eddigiekkel ellentétben – a győztesek után is pottyan töredékszavazat a pártok országos listájára, az onnan szétosztandó 93 mandátum többsége is a legerősebbhez kerül. Ami sima kétharmadot eredményez.

Ehhez képest a Medián március végén 48, az Ipsos a minap 46, az emlegetett Tárki 48 százalékot mért a Fidesznek a biztos pártválasztók körében. Eközben az MSZP 21 és 26 százalék között tanyázik, az Együtt 2014-PM 7-8 százalékon áll, a Demokratikus Koalíció 1 százalékon, a mindenkitől független, senkivel sem közösködő schifferista LMP 2-3 százalékon.

Forrás: TÁRKI

Vagyis, ha a következő szűk egy évben nem változik jelentősen az arány, még egy komplett ellenzéki összefogás sem szoríthatja meg a kormánypártot. Erre jutott a múlt héten a Republikon Intézet is az „ellenzéki választási együttműködés különböző formáit modellezve”. A Republikon a baloldalnak viszonylag optimistán mérő Ipsos adatait használta, s azt tapasztalta: ha egy szavazót egy fideszes és egy baloldali jelölt közötti választásra kérnek, a bal jelöltje 29 százalékot kap a Fidesz 32 százalékával szemben.

41:28

A következő mondatok igazán érdekesek: „A legszélesebb összefogás is csak három százalékponttal eredményez nagyobb támogatottságot, mint ha az MSZP egyedüli pártként indít el egy jelöltet a Jobbik és a Fidesz ellen. Az ellenzéki pártok kormányváltó hangulatát jelzi, hogy ha ugyanebben a helyzetben az Együtt 2014 indulna el egyedüli ellenzéki pártként, gyengébb eredményt érne el, mint az egyedüli MSZP-s jelölt, de még így is megszerezné a szavazatok 23 százalékát.”

Sok vagy kevés az a három százalékpont? 2006-ban és 2010-ben kevesebben múlt a győzelem. Vagyis sok. Persze ha eleve vereséggel kalkulál a bal, gyakorlatilag mindegy, hogy öt, nyolc vagy tizennyolc százalékos a zakó. Csak az nem mindegy, egy ilyen helyzet után ki marad a bal élén.

Mit is mond a Republikon a Mesterházy-Bajnai meccsről? Egy „reális választási helyzetet vizsgálva”, ahol Orbán Viktorral és Vona Gáborral szemben indul Mesterházy Attila vagy Bajnai Gordon, támogatottságuk szinte megegyezik: Mesterházyt 34:29-re, Bajnait 35:28-ra verné Orbán.

Stukkolók

Fotó: MTI / Kovács Attila

Ezzel szemben a Medián márciusi felmérése Bajnait favorizálja. Ott az Orbán-Bajnai párharc 32:28-ra, az Orbán-Mesterházy csörte 34:23-ra zárult. Emellett a szavazókorúak 29 százaléka Orbán Viktort tartja a legalkalmasabb miniszterelnöknek, Bajnai Gordont 16 százalék jelölte meg, Mesterházy Attilát és Vona Gábort 9-9, Gyurcsány Ferencet 4 százalék. És még egy érdekes adat: a Jobbikon kívüli ellenzéki pártok szavazói körében Bajnai 41:28-ra győzi le Mesterházyt. És egy mediános summázat: bár az Együtt 2014 támogatottsága elmarad az MSZP-étől, Bajnai szavazatszerző képessége meghaladja Mesterházyét.

„Amelyik kecske hamarabb mászott fel, az fiatalabb kecske volt, amelyik későbben, az öregebb. Összetalálkoztak ketten éppen a palló közepén. Azt mondja az egyik kecske a másiknak:

– Miért jöttél fel a pallóra, ha láttad, hogy én fent vagyok?

– Azért, mert én öregebb vagyok – mondja az idősebb. – Térjél vissza.

Azt mondja a fiatalabb kecske:

– Én aztán nem térek vissza! Az enyém az elsőbbség, mert én másztam fel hamarabb a pallóra.

A másik is csak mondja a magáét:

– De én öregebb vagyok, mint te, s a fiatal engedelmeskedjék!”

Nem hátralépős fajta

Lesz egyáltalán bármifajta ellenzéki együttműködés?

Beszélgetőtársaink szerint „ha vér folyik is”, az egyéni választókerületeken egész biztosan megosztozik az MSZP és az E14-PM. Közös országos lista viszont nem lesz – ezt valószínűsítik informátoraink. Ami a mi értelmezésünkben ugye azt jelenti, hogy „tisztes vereségre” készül a bal, cserébe a bajnaisták és a Mesterházyék is megőrizhetik önálló arcukat.

Ha lista nem lesz, vélhetően közös miniszterelnök-jelölt sem. Mert bár a felek jó ideje hangoztatják, „azt kell élre állítani, akinek nagyobb esélye van legyőzni Orbánt”, mindketten a sajátjukat tartják alkalmasabbnak a szerepre.

Be se jutnak?
Az Együtt 2014 és a Párbeszéd Magyarországért pártszövetséget kötött. Ami egyrészt jól hangzik, másrészt veszélyes. Ugyanis az a párt kerülhet a Parlamentbe, melynek országos listájára a választásokon megjelenő jogosultak minimum 5 százaléka szavaz. Ha két párt állít közös listát, akkor kétszer 5, vagyis 10 százalék a küszöb.
Jelenleg 7-8 százalékon áll a közös formáció. Ahogy egy PM-es fogalmazott lapunknak: “Ha képtelenek leszünk 10 százalék felett teljesíteni, mehetünk vissza a balettba ugrálni, és meg is érdemeljük.”

„A PM-esek torkán lehetetlen letuszkolni Mesterházyt, mint miniszterelnök-jelöltet – állítja egy bajnaista. – Akkor nyílna erre némi esély, ha őszre az MSZP támogatottsága jóval meghaladná a 30 százalékot, a PM pedig maradna 10 százalék alatt.” Ma inkább utóbbira van esély.

„Ha vereség lesz, életszerűtlen, hogy Bajnai vállalja a parlamenti ellenzék vezére szerepét, pláne Mesterházy mögött – folytatja iménti forrásunk. – Ha pedig netán győzne az összefogás, Bajnai, a válságkezelő kormányfő nem ülne be közönséges miniszternek Mesterházy kormányába. Úgy tudni, a szocik szívesen vennének egy olyan megállapodást, mely szerint, ha győzünk, Mesterházy legyen a miniszterelnök, Bajnai pedig kapjon Brüsszelben egy bizottsági tagságot. Ebben lehet valami.”

Lépjen hát vissza Mesterházy. Csakhogy ő meg végképp nem hátralépős fajta. Bár nem sok köze volt a 2010-es választási kudarchoz, mégis adta az arcát a lebőgéshez, aztán rendet tett a hitehagyott társaságban. Ehhez első körben háttérbe szorította a régi gárdát – mások mellett Kovács Lászlót, Lendvai Ildikót, Szekeres Imrét és Lamperth Mónikát -, majd volt ereje, türelme kiszumózni az MSZP-ből az időközben reaktiválódó Gyurcsányt és csapatát. Bajnaitól sem ijedt meg. Bár a ballib szimpatizánsai megváltóként tekintenek a „válságkezelő kormányfőre”, Mesterházy valószínűleg egyetlen pillanatig sem kívánt mitfárer lenni mellette/mögötte.

„Hogy visszalépjek Bajnai javára?! Hát ezt!” – állítólag szűk szoci körben hangzott el e mondatpár, melyet az ökölbe szorított elnöki kar ég felé lendítése, és a jobb alkar bal tenyéren csattanása kísért.

Kereszthalál vagy szabadláb?

Ha Mesterházy – sejtésünknek megfelelően – már most a 2014 és 2018 közötti ellenzék vezetője szerepre készül, egy életveszélyes aknát hatástalanítania kell. „Ha nincs összefogás, és az esetleges vereséget úgy értelmezik a párttagok, hogy Mesterházy akadályozta meg az ellenzék közös fellépését, azonnal megfeszítik Attilát. És a szocialistáknál a kereszthalálból nincs feltámadás” – mondja meggyőződéssel egy rutinos szocialista segítőnk.

Egy bajnaista pedig ezzel egészíti ki a kalapácsos gondolatmenetet: „Legkésőbb ősz elején döntenünk kell az együttműködés formájáról. Ha addigra sikerül 20 százalék közelébe felhozni az Együtt 2014-PM-et, s még akkor is Bajnait tartja a nép a jobb miniszterelnök-jelöltnek, elképzelhető, hogy Mesterházytól a saját elnöksége, választmánya követeli majd a visszalépést. Attila pedig elég okos ahhoz, hogy ne kockáztassa, hogy puccsal távolítsák el az elvtársai.”

Nem egy visszalépős fajta

Fotó: Kummer János

Szóval nagyjából őszig van idő a helyezkedésre. A tavasz meleg lesz, s nyáron sem várható nyugalom. „Sok év tapasztalata mutatja, hogy a választás előtti szeptembertől maximum 10 százalékpontos különbség dolgozható le – mondja egy szocialista. – Vagyis, ha ennél nagyobb a hátrány, összefogással legföljebb a vereség mértéke csökkenthető. Az pedig nem biztos, hogy megéri a túlzott közösködést.”

Ja, amúgy programban, szakpolitikában – néhány PM-es ficánkolástól eltekintve – nincs számottevő különbség. A pucér tét az, ki lesz az alfahím. Meg persze az is kérdés, mekkora rét jut neki.

„A fiatal nem akart engedni, az öreg meg csak tartotta az igazát. Összeverekedtek ketten a palló közepén, S mind a ketten beleestek a folyóba, s elvitte őket a víz.

Vége a mesének, s most az egyszer nem mondhatom, hogy ma is élnek, ha meg nem haltak.”

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.