A HaHa szerint „a diákok előbb tüntetésekkel, majd a felvételizők számának drasztikus csökkenésével megmutatták, hogy a röghöz kötés nem megoldás. Nem kérnek a kényszerből, ha munkahelyteremtés helyett vasfüggönyt húz fel a kormány, már érettségi után lelépnek.”
Mint a Facebook írják, látszólagos engedmények után a kormány az alkotmányban rögzítette a röghöz kötést. „A HÖOK eközben szélkakasként viselkedve, a hallgatóknak egyszer azt mondja, nem fogadja ezt el, máskor aláír a miniszterrel.”
A HÖOK-közgyűlés pénteken arról döntött, a szervezet folytatja a tárgyalásokat a minisztériummal, hogy „a jelenlegi körülményekhez képest a hallgatói szerződés feltételrendszerét elfogadhatóbbá tegye, azokra a hallgatókra nézve is, akik azt már aláírták” – idézték.
A Hallgatói Hálózat elfogadhatatlannak tartja azt is, hogy a HÖOK a hallgatók érdemi bevonása és tájékoztatása nélkül hozta meg ezt a döntést, az elnökség ráadásul – a Hallgatói Hálózat egy tagjának adott előzetes tájékoztatás szerint – az ülés zárttá nyilvánítását kezdeményezte. Így nem tudják elfogadni a HÖOK közgyűlésének határozatát, továbbra is ellenzik mind a hallgatói szerződés törvényi szabályozását, mind alaptörvénybe foglalását.
A HaHa szerint pénteki döntésével a HÖOK szembefordult a diákok által decemberben megfogalmazott (és a HÖOK által is felvállalt) hat pont egyik legfontosabb követelésével.
A HÖOK közleményében leszögezi, az elmúlt időszakban minden számukra lehetséges demokratikus módon megpróbálták elérni, hogy olyan megoldás szülessen, amely minden érintett számára elfogadható. Mint írták, továbbra is az a véleményük, a jelenleg hallgatói szerződés néven ismert konstrukció nem alkalmas arra, hogy valódi eredményt hozzon a fiatal diplomások elvándorlásának megfékezésében, sőt büntető filozófiájával kontraproduktív hatást ér el.
Szakértői állásfoglalások születtek arról, hogy a szabályozás sérti az Európai Unió alapértékeit és Magyarország alaptörvényét is – tették hozzá, és csalódottságuknak adtak hangot amiatt, hogy a közösségi intézmények csaknem másfél év után sem jártak el ez ügyben, az Országgyűlés pedig időközben alkotmányos lehetőséget teremtett a hazai jogi aggályok kivédésére.
