Belföld

Puhulhatnak a hallgatói kötelezettségek

egyetemi-ora(960x640)(1).jpg (egyetem, tanítás, tanuló, egyetemista)
egyetemi-ora(960x640)(1).jpg (egyetem, tanítás, tanuló, egyetemista)

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) pénteken tart rendkívüli közgyűlést arról, hogy elfogadhatóak-e a kormányzat által javasolt "felpuhított", a hallgatói szerződésre vonatkozó feltételek – írja a Napi Gazdaság.

A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetével (FDSZ) kiegészült felsőoktatási kerekasztal szerdán ülhet össze, hogy a három munkacsoportban kidolgozott tervezetekről tárgyaljanak – közölte a lappal a HÖOK elnökhelyettese. A hallgatói jogok munkacsoportjában egyelőre több ötlet kering arról, hogy az egyes hallgatói csoportokra miként lehetne “ráhúzni” a Klinghammer István felsőoktatási államtitkár által javasolt hallgatói szerződések érvényességét.

A HÖOK azt javasolja, hogy a friss diplomás munkanélkülieknél a kötelezően itthon töltendő időtartamba számítson bele a regisztrált munkanélküli időszak. Ezen belül a hat hónapig állástalanok esetében egyszeres, az egy évig munkanélküliek esetében másfélszeres szorzó lenne érvényben. Jelenleg a három gyermeket nevelő diákok mentesülnek a röghöz kötéstől, a HÖOK viszont arra törekszik, hogy akár már az egy gyereket nevelők is élvezzenek kedvezményeket. A doktori címre pályázó hallgatóknál a HÖOK azt szeretné, hogy a nappalisoknál számítson bele a szerződésbe a PhD feltételeként megszabott hároméves kutatói munka.

Az intézmény irányítási munkacsoportban elsősorban a rektorok véleménye dominál – mondta Köröshegyi Péter. Ők a német modellre hivatkozva azt javasolják, hogy az autonómia megőrzése érdekében a kancellárt az egyetemi szenátus válassza ki, vagy a jelenlegi rektori és főigazgatói aláírási jogokat csak egy felügyelő bizottsági hozzájárulással lehessen érvénybe léptetni. A HÖOK elnökhelyettese szerint a kormánnyal folytatott tárgyalások arról tanúskodnak, hogy a kabinet maga sem tudja, milyen ellenőrzési jogokkal rendelkezett eddig, és a jelenlegieket épp ezért sok esetben indokolatlanul kívánja szigorítani.

A finanszírozással foglalkozó munkacsoportban a legnagyobb vitát az váltja ki, hogy a kormány által biztosított 47 milliárd forintos “támogatás” a csőd előtt álló, kis hallgatói létszámmal rendelkező vidéki egyetemeknek kedvez, míg a nagy múltra tekintő intézményeket hátrányosan érinti. Az uniós önrészek biztosítására ugyanis a felajánlott keretösszegből 10 milliárd forint jutna, ugyanennyi menne az adósságrendezésre, és 27 milliárd forint a bedőlés előtt álló PPP-konstrukcióban épülő beruházásokat mentené meg, amely elsősorban a kis intézményekre jellemző. Ennek a jelenlegi elképzelésnek az átgondolásán munkálkodik jelenleg ez a munkacsoport. Köröshegyi reméli, hogy jövő szerdára minden tárgyaló partner számára elfogadható tervezet kerül az asztalra.

Klinghammer István korábban azt javasolta, hogy annyi időre kelljen kötelezettséget vállalniuk a diplomát szerzőknek, amennyire a támogatást kérték, ne a képzési idő kétszereséig. Az államtitkár a törlesztés feltételeit is könnyítené, azt támogatná, ha a diákhitel kamatával fizethetnék vissza a képzési költséget azok, akik nem teljesítenék a szerződésben foglalt kötelezettséget.

A képzési költség megállapítására három kategória megállapítását javasolja Klinghammer István, így külön kategóriába kerülnének a költséges szakok, mint például az egészségügyi, az orvos- és vegyészképzés, a közepesen költségesek (mérnöki és más természettudományos), illetve a legkevésbé költségesek (bölcsész és közgazdász).

Az új felsőoktatási államtitkár kitért arra is, hogy szerinte a 240 pontos felvételi ponthatár alacsony. “Ezzel a ponthatárral a miniszterelnök úr óriási gesztust gyakorolt a tanulóifjúságnak” – mondta. Megjegyezte, hogy ilyen tudásszinttel biztosan nem lehet hosszú távon helytállni felsőoktatási intézményben. Arra a felvetésre, hogy ezek szerint várhatóan emelik a ponthatárt, úgy válaszolt: “az élet fogja emelni, hiszen be fog bizonyosodni, hogy ezzel a tudással nem lehet bennmaradni”.

Kevesebb ösztöndíjat kapnak a Corvinus hallgatói

A korábbinál jóval kevesebb tanulmányi ösztöndíjat kapnak márciusban a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói, az Emmi ugyanis az előzetesen tervezetthez képest 40 százalékkal kevesebb hallgatói normatívát ítélt meg a felsőoktatási intézménynek – írja a Népszava az eduline.hu-ra hivatkozva. A döntésről az egyetem hallgatói önkormányzata (EHÖK) e-mailben értesítette a diákokat a lap csütörtöki száma szerint.

Az ösztöndíjak utalása másfél-két hete késik, az egyetem eredetileg ugyanis csak a megváltozott normatíva alapján döntött volna a tanulmányi ösztöndíjakról. Az EHÖK közleménye szerint az új számokról még mindig nem kaptak tájékoztatást, így a csökkentett normatíva alapján kiszámított összegeket a Diákjóléti Bizottság a héten hirdeti ki. A hallgatók a teljes ösztöndíjat akkor kapják meg, ha a minisztérium az EHÖK kérésére megnöveli a juttatásokra fordítható összeget. A Corvinus aligha tudja pótolni az összeget saját forrásaiból, mert idén 2,3 milliárd forinttal kap kevesebb állami támogatást, mint tavaly.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik