„Én egy művészeti intézmény vezetője vagyok, nem értem ezt a mondatot, nem tartom szerencsésnek a nézők jelzőzését” – reagált az ATV Start című műsorában Alföldi Róbert arra, hogy Vidnyánszky Attila szerint a Nemzeti egy liberális közönség által hőn szeretett színház. Mint mondta, ő sem értékelte a színház őt megelőző ötéves működését, ehelyett a jövőre koncentrált. „Nem én csinálom a kultúrharcot” – fogalmazott.
A főigazgató minden nézőnek megköszönte a színház iránti érdeklődést, mint mondta, ő meg van győződve arról, hogy ők a színházra kíváncsiak és nem politikai demonstrálók. „A programot meghirdettük” – reagált Alföldi az új bemutatókkal kapcsolatban.
„Egy művész hogyan keveredik össze a politikával”
Vidnyánszky Attila azt kérte, hogy a Mephistót ne mutassák be, Alföldi erre úgy reagált, hogy ez akceptálható kérés, ugyanakkor az is akceptálható, hogy június 30-ig ő vezeti az intézményt, de hozzátette: az átadás-átvétellel kapcsolatos tárgyalásoknak nem a nyilvánosság előtt kellene zajlaniuk. A főigazgató hozzátette: minden előadás áthallásos, ám nem aktuálpolitikailag, hanem társadalmilag. „Hogy egy művész hogyan keveredik össze a politikával, arról van mit beszélni, ez reakció arra, amiben élünk – erről fog szólni a Mephisto is.”
A műsorvezető emlékeztetett Kerényi Imre múlt heti mondatára, miszerint „ide a rozsdás bökőt, hogy Alföldi kap egy színházat”. „Problémája lesz a tanár úrnak a bökővel, azt kell, hogy mondjam” – reagált Alföldi Róbert. Mint mondja: nem pályázik működő társulattal rendelkező színházra. Egy működő helyet nem szeretne szétszedni. „Ha szükség van arra, ahogy mi színházat csinálunk, arra a figyelemre, sikerre, ami most van a Nemzeti felé, akkor ki lehet találni, mit tudjunk csinálni. Ez most nem az a kor” – mondta Alföldi, utalva a Katona József Színház megalakulásának körülményeire.
A politikához dörgölőzés összefügg a középszerűséggel, a sikertelenséggel és a sértődöttséggel – fejtette ki Alföldi Róbert. „Nekem fontosabb a saját, önálló szabadságom, és az, hogy a gondolataimat soha, semmilyen körülmények között ne kelljen cenzúráznom, öncenzúráznom – nekem ez mindent megér” – fogalmazott. „Én nem tudok innen elmenni” – válaszolta az azt firtató kérdésre, hogy külföldön folytatja-e a munkát. Mint mondta: sok ajánlatot kap belföldről és külföldről egyaránt.
A Nobel-díjas író is aggódik
Balog Zoltánnak írt hat neves osztrák művész levelet, amelyben a kultúra és különösen a színház szabadságának garantálását követelik. Az igazgató és a hat művész önálló szövegekben, de együttesen fordult a nyilvánossághoz és a magyar kabinethez. A Bécsben pénteken bemutatott tiltakozásukat a Népszabadság ismertette.
Matthias Hartmann, a Burgtheater, Európa egyik leghíresebb színházának igazgatója emlékezteti Balogot, hogy az elmúlt évben egy sor olyan kultúrpolitikai intézkedést tett – különösen a magyar színházi közéletre vonatkozóan –, amelyek nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is erősen vitatottak. Mint írja, ezért a miniszter figyelmébe szeretné ajánlani a magyar színházi közélet jelenére és jövőjére vonatkozó gondolataikat, javaslataikat. „A legnagyobb tisztelettel arra kérjük, hogy szívlelje meg az alábbiakban megfogalmazott ajánlásainkat.”
A 2004-ben irodalmi Nobel-díjat kapott Elfriede Jelinek szerint a magyar színház nagyon sokat tett az ország hírnevéért azzal, hogy ez idáig mind állami, mind független színpadain maradéktalanul kihasználta a kulturális környezetében rejlő összes lehetőséget. „Ezt a hagyományt teszik most tönkre csakis rövid távon gondolkodni képes döntéshozók azzal, hogy kulturális ügyekbe nacionalista szempontokat kevernek. A művészet politikai befolyásolása, ideológiai megregulázása és a cenzúra által egy ország nemcsak termékeny energiáiból veszít, és végső soron szegényebb lesz, hanem ez a környezet a kisebbségek elnyomásának és az ellenük irányuló erőszaknak is kedvez. Ez a lehető legborzasztóbb, ami egy társadalommal történhet. Úgy érzem, hogy most Magyarországot, a művészeit és a színházait feltétlenül támogatnunk kell abban, hogy képesek legyenek szembeszállni efféle szándékokkal” – írja Jelinek.
Csak diktatúrák avatkoznak be
„Ez nem jobb- vagy baloldal kérdése: a szabad véleménynyilvánítás és a művészet szabadsága alapjogok. Azok az államok pedig, amelyek ezeket a jogokat nyílt vagy burkolt cenzúra bevezetésével aláássák, nem tekinthetők többé demokráciáknak – írja tömören Michael Haneke többszörös Cannes-i nagydíjas rendező.
A neves képzőművész Erwin Wurm kifejezetten a Nemzeti Színház „politikailag motivált igazgatócseréje” ellen emeli fel a szavát, és szabad színházakat kíván Magyarországnak, „amely a rendelkezésére álló anyagi eszközöket politikai utasításoktól mentesen és cenzúrázatlanul fordíthatja játszóhelyeire és művészeire”. Azt is kéri, hogy a kormány – különösen Balog tárcája – változtasson gondolkodásmódján, „és a jövőben igyekezzen a kultúrpolitikai témákat demokratikus és felvilágosult módon megközelíteni”.
Hasonló okokból tiltakozott Ewald Palmetshofer, Kathrin Röggla és Peter Turrini is. Utóbbi egyszerűen enniyt írt Balognak: „A politikának annyi a dolga, hogy lehetővé tegye a színházak üzemeltetését. Egyebekben távol kell tartania magát. Csak diktatúrák avatkoznak be.”
