Pénteken nyilvánosságra hozzák a 386 országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozatát, vagyis bárki megnézheti az interneten, mennyit keresnek (kerestek), mekkora adósságuk van, és mekkora vagyont halmoztak fel a magyar törvényhozók.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az Országgyűlésről szóló, idén januártól hatályos törvény szabályozza, ekképp: „A képviselő a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz.”
Fotó: Kummer János
Nem elegendő csak a változásokat bevallani: évről évre fel kell sorolni azt is, ami akár évtizedek óta változatlan.
A vagyonnyilatkozatok az Országgyűlés honlapján tekinthetők meg, de míg eddig az volt a gyakorlat, hogy az új dokumentumok felkerülésekor a korábbiakat levették, addig mostantól csak „a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével” távolíthatóak el.
Továbbra sem nyilvános a családtagok (házastársak, egy háztartásban élő gyermekek) vagyonnyilatkozata, és azon kívül, hogy a beadási határidőt tartani kell (ha nem, a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és javadalmazásban sem részesül abban az időszakban), a hibás, olvashatatlan vagy nem egyértelmű nyilatkozatoknak semmiféle következménye nincs. Azon túl, hogy ha bizonyíthatóan nem felel meg egy adat a valóságnak, azt korrigálni kell.
Nem egyértelmű nyilatkozatokra bőven akad példa, valószínűleg azért, mert a kitöltendő nyomtatvány semmivel sem egyszerűbb, mint bármelyik megszokott hivatali irat.
Igaz, a melléklet, vagyis a nyomtatvány, ettől az évtől némiképp változott. De csak némiképp: a „Gazdasági érdekeltségi nyilatkozat”-ban ezentúl a cég székhelye, valamint a nyereségből való részesedés aránya is feltüntetendő.
Ez változott
Azt, hogy egy cég mekkora, mennyit ér, legfeljebb találgatni lehet, hiszen továbbra sem kötelező feltüntetni a cég – legalább névleges – értékét, alaptőkéjét, illetve éves forgalmát. Igaz, van képviselő, aki eddig is részben megtette ezt, mint például a KDNP-s Lanczendorfer Erzsébet (Lancz-Med Bt.).
Az előző évek alapján az is valószínűsíthető, hogy egy cég vagy egy papírra kerülő nyereségrészesedés nem jelent egyben bevételt is. A tavalyi vagyonnyilatkozatok alapján a képviselőknek – az ügyvédi irodákat leszámítva – összesen több mint 210 cégben volt érdekeltségük, részesedésük vagy tisztségük, esetleg mindkettő. Ennek ellenére az ügyvédekkel együtt is csak 35 képviselő tüntetett fel ebből származó jövedelmet.
Az ügyvédi irodák köztes állapotot képviselnek: a gazdasági érdekeltségek között általában nem tüntetik fel őket, de akad képviselő, akinek osztalék- vagy egyéb jövedelme azért származik belőlük. Sőt, ebben az értelemben sikeresebbnek számítanak, mint a cégek: a 35 képviselő között 10 ügyvéd van, igaz, egyikük (Gulyás Gergely, Fidesz) nem tüntette fel 2011-es osztalékjövedelmének összegét. Mindegyikük az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatosan és nem az esetlegesen meglévő egyéb gazdasági érdekeltségéből jutott jövedelemhez.
Jövedelemtermelő szempontból egyébként mindegy volt, milyen típusú, mekkora cégről van szó, hiszen például Hirt Ferencnek (Fidesz) a Hirt autószalonok éppen úgy nem termeltek adóköteles jövedelmet, ahogy Varju Lászlónak (MSZP, majd DK) a Zöld Sziget Panzió.
(Nézze meg, hány képviselői cég termelt nyereséget a 2012-es bevallások alapján — katt!)
A vagyonbevallási nyomtatvány jövedelemnyilatkozatra vonatkozó része nem változott, ezért várhatóan továbbra sem lesz egyértelmű, hogy valamennyi jövedelmet-bevételt fel kell-e tüntetni itt, vagy tényleg csak a jogszabályok szerinti adóköteles jövedelmet. Így valószínűleg továbbra is lesz, aki beírja a nyugdíját – korábban így tett mások mellett Fónagy János (Fidesz), Varga Géza (Jobbik), Vitányi Iván (DK). Olyan is akad majd bizonyára, aki a családi pótlékát is föltünteti, mint Szél Bernadett (LMP).
Elképzelhető, hogy az állami vezetők továbbra sem említik meg a kapott cafeteria-juttatásokat, a deviza napidíjat, a személyes használatra kapott gépkocsit és az állam által bérelt lakást.
Vagyonbevallás, részlet (egy országgyűlési képviselő műve)
Nem változtak a megtakarításokra és a tartozásokra vonatkozó részek sem. Így továbbra sem részletezendő, hogy egy hitel devizaalapú-e, vagy sem, és éppen úgy beírható a fennálló tartozás összege, mint az eredetileg felvett összeg.
A megtakarításoknál azok névértékét, biztosításoknál pedig a biztosítási összeget kellene beírni, de a képviselők eddig is számos kreatív megoldással reagáltak erre a kihívásra.
