Az oktatási államtitkár kedden megint megörvendeztette a közvéleményt egy újabb kommunikációs csúcsteljesítménnyel. Ezúttal a lúdtalpas gyerekekből vezette le az oktatási változások okait. Továbbá megalázta a pedagógusokat azzal, hogy kifejtette, eddig úgy tanítottak, hogy a gyerekek „nem tudják, mi történt a trianoni országcsonkoláskor, miért beszélnek magyarul Székelyföldön, mi történt ’56-ban. Sőt, még egy magyar népdalt sem ismernek.”
Nem ez volt az első – vicces vagy dühítő, önleleplező vagy szánalmas – kommunikációs bakija az oktatási államtitkárnak. Talán nem is véletlenül tiltották le arról, hogy a felsőoktatás ügyeiről beszéljen a nyilvánosságnak (pedig semmivel sem mondta rosszabbul, hogy “nincs tandíj”, mint a többi érintett döntéshozó).
Íme, az elmúlt két és fél év legemlékezetesebb Hoffmann-dumái!
Duplázás a Hírcsárdán
Már az államtitkári antré emlékezetesre sikeredett. Alig néhány héttel a kormány megalakulása után, 2010 júliusában robbant be a köztudatba hoffmanni unortodox kommunikáció egy vicc helyreigazításával. Történt, hogy a Hírcsárda „Hoffman Rózsa a focipályán is engedne buktatni” címmel írt egy – a lap műfajából adódóan – humoros álhírt. Az államtitkárság azonban nem értette a tréfát, és helyreigazítást kért. Mint írták „a megjelentetett anyag az első szótól kezdve az utolsóig hamis tényállítás, ugyanis önök idézőjelben adtak közre egy, az államtitkár által soha el nem mondott szöveget. Az idézőjel használatával azt sugallták, hogy az államtitkár szavait szó szerint idézik.” A Hírcsárda örömmel tett eleget a helyreigazításnak, e második cikk tulajdonképpen ráerősített az eredeti cikkre. A slusszpoén az volt, hogy az államtitkár sajtóreferense a saját minisztériuma nevével sem volt tisztában.
Fotó: MTI / Krizsán Csaba
Hadüzenet az angolnak
Néhány hét múlva már „szakmaibb” dolgokra terelődött a szó. Egy salgótarjáni évnyitón hangzott el először, hogy nem nagyon kedveli az államtitkár az angol nyelvet. „Angol nyelv oktatására ugyan nagy a szülők igénye, azonban vétek és bűn Kelet-Európa közepén kiszakadni a nyelvi sokszínűségből” – mondta.
Később egy időre elhalkult ez a terv, de két év elteltével újra erőre kapott és igencsak nagy port vert fel. Az akkorra kiszivárgott nyelvstratégia szerint az angol túl könnyű, s ha ezt sajátítják el elsőként, akkor később kevésbé lesznek motiváltak egy második idegen nyelv megtanulásában.
Potter ráront János vitézre
Ugyanezen az – „első nemzeti” – tanévnyitó-turnén hangzott el, hogy „felborult a nemzeti műveltség, Harry Potter lassan kiszorítja János vitézt”. Nem volt ugyan olyan iskola, ahol ne tanították volna a János vitézt és alig akadt olyan iskola, ahol beszéltek volna a Harry Potterről, vagy netán felhasználták volna azt az olvasás megszerettetésére, mégis ez lett az új tartalmakkal telezsúfolt Nemzeti alaptanterv igényének szlogenszerű magyarázata.
A tanévnyitó során sikerült vérig sértenie a pedagógusokat. „Aki ilyen kiürült államkincstári vagy költségvetési helyzetben radikális béremelést követel, az vagy ostoba, vagy bohóc, mert egyszerűen nincs honnan” – a Kossuth Rádiónak nyilatkozta ezt Hoffmann, miután többször is béremelést ígért a tanároknak.
Tanulmány márpedig nincs
2011 novemberében követte el talán a legnagyobb politikai bakit az államtitkár. „Olyannyira titkos, hogy én sem tudok róla” – mondta arra a kérdésre, hogy tényleg létezik-e az FN24 által bemutatott, a köznevelési törvényhez készült hatástanulmány, amely többek között pedagóguselbocsátásokat, iskolabezárásokat, a tanárok munkaterhének növelését írta le. A soron következő oktatási bizottsági ülésen azonban előkerült a tanulmány: rajta Hoffmann és Réthelyi Miklós aláírásával.
Az egyértelmű hazugságot nem követte lemondás, inkább támadásba lendült az államtitkár. Aki „a közoktatási átalakítást ellenzi, az a Gyurcsány–Bajnai-kormány restaurációját készíti elő” – nyilatkozta néhány nap múlva, elsősorban Pokorni Zoltánnak címezve a kijelentést, aki szerint az ilyen mondatok a Rákosi- és Kádár-kort idézik.
Köpeny és alaptörvény
2012-ben a legnagyobb port talán az a – „gumicsont” – téma verte fel Hoffmann Rózsától, amikor annak adott hangot az Inforádióban, hogy támogatná az iskolaköpeny bevezetését. Így „a szegény gyermekeket nem frusztrálná, ha nem tudnának drága, divatos ruhákban járni” – mondta. Azt is hozzátette, hogy neki annak idején nagy segítség volt a köpeny, mert szegény sorban nőtt föl, és eltakarta a „nyolc éve húzott-nyúzott blúzomat”, amit nem tudott felfrissíteni.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Az érettségizőknek (és vélhetően a miniszterelnöknek, valamint Kerényi Imrének) akart kedveskedni júniusban azzal az akcióval, amelynek keretében minden végzőst megajándékozott az alaptörvény díszkiadásával. „Kísérjen benneteket kristálytiszta gondolataival, szavaival és szellemiségével! Bátorítson a hazához való hűségre akkor is, ha nem könnyű itt élni, és nagy a csábítás, hogy anyagi javakért, akadálymentes karrierért elhagyjátok!” – írta. Nem túl jó ütemérzékre vallott, hogy ezt éppen akkoriban gondolta jó ötletnek az államtitkár, amikor kiderült, a kormány drasztikusan megvágja a felsőoktatási férőhelyeket.
Kréta és lúdtalp
A 2013-as év első napjai az államosításról szóló vitákkal teltek. Hoffmann szerint ez egy sikertörténet, miközben a mindennapi iskolai munkában részt vevők káoszról számoltak be. E vitában hangzott el az első mémmé vált kijelentés a TV2 műsorában: „…arra még nem volt szükség, hogy a pedagógus saját maga vegyen krétát. De mondok valamit. Hogyha adott esetben erre van szükség, ez is hozzátartozik a tanári hivatáshoz.” Ennek hatására egy írószerbolt krétát ad ajándékba azoknak a tanároknak és tanítóknak, akik bemutatják pedagógusigazolványukat.
Kedden pedig Szegeden magyarázta a bizonyítványt az államtitkár a fent már idézett lúdtalpas beszédével.
