Az Együtt 2014 és a Haza és Haladás Alapítvány javaslatot készített az állambiztonsági múlt megismerésére, kezdeményezve, hogy az egykori megfigyeltek nyilvánosságra hozhassák a róluk jelentő ügynökök kilétét.
A szerdán sajtótájékoztatón bemutatott javaslat a titkosítások felülvizsgálata után az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába helyezné át a nemzetbiztonsági szolgálatoknál maradt iratokat, és bűncselekménnyé nyilvánítaná, ha valaki az egykor kilopott dokumentumokat nem szolgáltatja be. Csak azok az adatok maradhatnának titokban, amelyek nyilvánosságra kerülése nemzetbiztonsági érdeket sért.
Lehetőséget adnának az ügynökök megnevezésére, és arra is, hogy a megfigyeltek a róluk jelentő hálózati személyek kiléte mellett a tartótisztek tevékenységét is megismerjék.
Bajnai Gordon volt kormányfő, a Haza és Haladás Alapítvány vezetője, az Együtt 2014 társalapítója a sajtótájékoztatón azt mondta: noha Magyarországnak a rendszerváltás óta elvileg most van a legantikommunistább miniszterelnöke, Orbán Viktor már csak szavakban antikommunista, kormánya “elsunnyogta, elmaszatolta” az ügynökügyet, így a kommunista rendszer titkos segítői ma nagyobb biztonságban érezhetik magukat, mint az elmúlt húsz évben bármikor. Szerinte az Orbán-kormány pedig nem tett semmit “a kommunizmus utolsó bástyájának” ledöntéséért, ráadásul a korábbi próbálkozásoknak is véget vetett – mondta Bajnai Gordon, utalva arra, hogy a 2010-es kormányváltás után megszűnt a titkosított mágnesszalagok feldolgozását felügyelő – Kenedi János vezette – bizottság.
Az Együtt 2014 szerint ezután az szükséges, hogy ha eljön a koalíciós tárgyalások ideje, az abban részt vevő szervezetek foglalják írásba az ügynökakták nyilvánosságra hozásának részleteit, így adva biztosítékot erre.
Fordulhat a kocka a perekben
Ungváry Krisztián, a javaslatot lektoráló egyik történész a munkát azért tartotta fontosnak, mert egy 2003 óta hatályos törvény szinte lehetetlenné teszi az ügynökök megnevezését, ezért a történészek sorra veszítik el a pereket.
Kiemelte, hogy az Együtt 2014 javaslata alapján a megfigyeltek, leszármazottaik és a kutatók is az eddiginél több adatot ismerhetnének meg és közölhetnének az állambiztonság működéséről.
A szintén lekorként közreműködő Kenedi János azt mondta: nem elsősorban az ügynökök személyének és szerepének feltárása a lényeges, hanem a rendszer működésének bemutatása, az erről szóló ismeretanyag továbbadása, például a tankönyvekben.
MSZP: mindenki férjen hozzá a múltat terhelő információkhoz
Az MSZP, ha kormányra kerül, megteremti a jogi feltételeit annak, hogy az ügynökakták nyilvánosak legyenek – közölte Mesterházy Attila. A szocialista párt elnöke közleményében azt írta: az MSZP elengedhetetlennek tartja, hogy – a szükséges szakmai és politikai egyeztetések, valamint a megfelelő civil kontroll megteremtése után – mindenki hozzáférhessen “a múltat terhelő” információkhoz.
