A képviselő kifogásolta a kényszerhasznosítás jogintézményét is. Pedig ez más uniós országokban is létezik, és a jelenlegi törvényjavaslat szerint szigorúan törvényi alapokon nyugszik – írta a VM. Óriásbirtokok kialakulásával fenyegető állítása meghaladottá válik a törvényjavaslat tervezett módosítása alapján; ez ugyanis egyértelművé teszi, hogy a kényszerhasznosítás során a gazdálkodóhoz került föld beleszámít a birtokmaximumba – tették hozzá.
A kényszerhasznosításba vétel minden esetben a föld tulajdonosa, illetőleg használója által elkövetett jogsértés, legtöbbször az általa vállalt kötelezettségek megszegéséhez kötődik. A föld kényszerhasznosítása szankció jellegű, végső eszköz. Senki nem juthat önkényesen földhöz kényszerhasznosítás címén – szögezte le a szaktárca.
Ángyán József kifogásolta, hogy társas gazdaságok estében az 1200 hektáros birtokmaximumba nem számít bele az adott társaságnak a tagjaitól bérelt föld. Valószínűtlen, hogy az adott társaság nagy számban be tud vonni húszkilométeres körzeten belül földterülettel rendelkező tagokat. Másrészt a társaság tagja, valamint a társaság szempontjából egyaránt méltánytalan volna, ha előbbi földtulajdona beszámítana a törvényjavaslat által engedélyezni kívánt birtokmaximumba – jelezte a VM.
A parlamenti képviselő által ugyancsak sérelmezett, a birtokmaximumnál állategységenként figyelembe vehető 2 hektáros kedvezménnyel összefüggésben a szaktárca megjegyezte: ezzel az intézkedéssel a magyar mezőgazdaság szerkezeti aránytalanságán kívánnak módosítani. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy a mezőgazdaság bruttó termelési értékén belül az állattenyésztés részaránya már a 40 százalékot sem éri el.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy a magyar mezőgazdaság vállalati rendszere az Európai Unión belül a legösszetettebb és legsokszínűbb: mindezek tehát nem a törvényjavaslatokkal kapcsolatos kiskapuk nyitását, hanem a valós viszonyokhoz történő szakszerű alkalmazkodást jelentik.
