Eddig a Magyar Nemzet jóvoltából annyit lehetett tudni, hogy a titkosszolgálati vezető és az 1997–2003-as időszak legkeresettebb hazai bűnözője legalább kétszer személyesen egyeztetett. A rendhagyó beszélgetésekről készült hangfelvételeket megtalálták az Alkotmányvédelmi Hivatalban. A Népszabadság szerint Laborc nem saját szakállára cselekedett; hivatali felettese, Szilvásy György titokminiszter kérésére „szervezte be” a magyar éjszaka egyik fő alakját.
A Heti Válasz szerint a hangfelvételek minden kétséget kizáróan igazolják, hogy Portik Tamás nemcsak azt vállalta, hogy részt vesz a Fidesz vezetőire nézve terhelő információk gyűjtésében, hanem gyárt is ilyeneket. Cserébe azt várta, hogy szabaduljon meg az állam a neki útban lévő – szerinte korrupt – rendőri potentátoktól. A Portik-akció célszemélyei állítólag „csak” a Kósa Lajos-, Rogán Antal-, Lázár János-szintű pártvezetők voltak, bár Laborc hivatali számítógépéről olyan „Ovi” és „Bajusz” nevű mappák is előkerültek, amelyekben Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról szóló adatsorok szerepeltek.
A hetilap úgy tudja, a Portik–Laborc-összejövetelt egyszer Budán, egyszer pedig a Liszt Ferenc téri Menza étteremben ejtették meg – és az Alkotmányvédelmi Hivatalban fellelt számlák tanúsága szerint a fogyasztás költségeit valószínűleg az adófizetők állták. Arról is vannak információk, hogy a párbeszéd vélhetően nem merült ki a két személyes találkozóban – hiszen a folyamatos kapcsolattartás technikai feltételeinek megteremtéséért mind Portik, mind Laborc tett lépéseket.
A Heti Válasz értesülése szerint egy hónapja Portik Tamás amerikai „énjét”, Klivinyi Zoltánt is begyűjtötték a hatóságok. Még tavaly ősszel hívták fel a figyelmet arra, hogy a WordPress nemzetközi blogplatform „hungarianvirus” nevű aloldalán (hungarianvirus.wordpress.com) valaki professzionális Portik-mentegetésbe kezdett. A WikiLeaks-mintára felépített internetes napló bevallottan nyomás alá akarta helyezni az alvilági kapcsolatok leleplezését irányító politikai, rendőri vezetőket.
Pénzbüntetéssel sújtották Laborcot
A korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját hivatali visszaéléssel vádolták. Az ügyészség szerint jogtalanul gyűjtött és tárolt adatokat, többek között Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról. A tavaly nyári nem jogerős ítéletről Laborc Sándor védője azt mondta, hogy a hivatali bűncselekmények és a hűtlen kezelés bűntette alól bűncselekmény hiányában mentette fel védencét a bíróság.
Az ügyészség ez ellen fellebbezett, a védelem pedig az ellen, hogy az ügy három vádlottját pénzbüntetésre ítélte a bíróság magántitok jogosulatlan megismerése, valamint magántitok jogosulatlan megismerésének kísérlete miatt. Mivel a per tárgya államtitok volt, az ügyet zárt ajtók mögött tárgyalta a bíróság.
Laborc laptopján mappába rendezve sorakoztak az adatok, volt közöttük „Ovi” és „Bajusz” nevű is, ezek nagy valószínűséggel Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról tartalmaztak információkat. Korábban magát Laborc Sándort is megfigyelte a titkosszolgálat, végül tavaly nyáron őrizetbe is vették. Az 1958-ban született Laborc a moszkvai KGB-egyetemen, azaz az orosz rendőrtiszti főiskola állambiztonsági szakán tanult az 1980-as években. Kinevezése előtt több napilap is arról írt, hogy nemzetbiztonsági szakértők kockázatosnak tartják kinevezését az NBH élére.
Korábban Szilvásy György egykori titokminiszter azt mondta: a figyelem elterelésére szolgálhat a Heti Válasz és a Magyar Nemzet cikksorozata, semmi sem igaz abból, hogy az előző ciklusban a titkosszolgálatok törvénysértően adatokat gyűjtöttek Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról.
Szilvásy György a Népszavának úgy fogalmazott, a sajtóban megjelent információkat nyilván azért tették közzé a jobboldali orgánumok összehangoltan, mert azok nem képeznek államtitkot – nem is képezhetnek, hiszen nyilvánvalóan nem igazak a hírek.
Amennyiben valósak lennének ezek a csak találgatásnak nevezhető feltételezések, államtitoksértés miatt nyomozást kellene indítania az ügyészségnek – tette hozzá a volt miniszter. Szilvásy úgy vélte, immár évek óta azon „dolgozik” a jelenlegi kormánypárt, hogy az UD Zrt. botrányáról, abban saját érintettségéről – visszatérő támadásokkal – elterelje a figyelmet, sőt az egész botrányos ügyet igyekszik a visszájára fordítani.
