Belföld

Amikor kettőn áll a vásár

Csapucha Adrienn

2012. 12. 08. 09:38

Vannak muzsikák ahol az improvizáció is fontos szerepet játszik, mitöbb, olykor a virtuozitás is ebből a készségből táplálkozik. Horváth Kornél és Orosz Zoltán Győrben bebizonyította, van még igény az effajta közös nótázásra.

Zsúfolásig megtelt a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ, szinte az összes jegy elkelt Horváth Kornél, Kossuth-díjas ütőhangszerművész, és Orosz Zoltán harmonikaművész koncertjére. A két tehetség valami egészen különlegeset alkotott, zenéjük nem hasonlítható semmihez, benne a klasszikus, a jazz és a folk muzsika elemei is fellelhetők, igazi XXI. századi köntösbe öltöztetve. A közel két órás előadás után egy rövid interjúra portálunk is elcsípte a „Repülő kezek” tulajdonosait.

A közös zenei pálya nem tegnap kezdődött…Hogy volt ez pontosan?

Orosz Zoltán: Még Zorán zenekarában kezdődött minden. Közel 10 éven keresztül muzsikáltunk ott együtt és jártuk az országot, és valamikor erre az időszakra datálható a mi együttműködésünk is.

Mondhatjuk, hogy több mint egy évtized után ez a szál barátsággá szövődött?

Horváth Kornél: Másképp nem is lehetne. Csak úgy lehet jól együtt zenélni, ha az túlmutat a színpadon. Ha közösen gondolkodunk a világ dolgairól, ha közös az értékrend, és így a kimondatlan szavak is tudják erősíteni az általunk kijelölt utat. Nagyon lényeges, hogy egy nyelvet beszéljünk, és a Zolival ez nagyon jól működik, ezt bizonyítja az a fogadtatás is, amit Győrben érzékeltünk.

Példaértékű, amikor zenészek ennyire alázatosan nyúlnak a hangszereikhez. Kell ez ahhoz, hogy megszülessen egy jó muzsika?

H.K.: Csak alázattal lehet. Ez egy nagyon jó szó rá, és nemcsak a hangszerre vonatkozik, hanem arra is, hogy elfogadjuk a másikat és tiszteljük azt, amit a partner csinál. Innen indul a kamarazene.

O.Z.: A közönségnek is partnernek kell lennie, ezt nem szabad kifelejteni.

Pályafutásuk óta mi az, amire a legbüszkébbek?

O.Z.: Arra, hogy a mai napig is amikor ránézek a hangszeremre, annál nagyobb boldogság nem igazán létezik az életemben. Amikor színpadon vagyok nemcsak játszom, nemcsak – csúnya szóval élve – egy konzervet bontok ki, hanem jót szeretnék csinálni és ebben maximálisan partner Kornél is.

H.K.: Csatlakozom a Zolihoz. Hisz lassan a hatvanhoz közeledem, de még mindig örülök, hogy ha kimegyek a színpadra, éppen úgy, mint 25 éves koromban, és ennek a felfokozott állapotnak ott kell lennie, mert ezért tudom azt produkálni, amit szeret a közönség.

O.Z.: Fontosak persze ezek az alkalmak, hisz manapság nagyon nehéz megragadni az olyan lehetőséget, amikor az ember közönség előtt zenélhet, rajongók, barátok társaságában, akik nemegyszer több száz kilométert utaznak a koncertjeink miatt. De ez egyúttal nagy felelősség is, hiszen amikor ennyien jegyet váltanak egy műsorra, akkor valami olyat kell nyújtanunk, hogy megtartsuk, és a jövőben is kiérdemeljük ezt a bizalmat…

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Bengaluru, 2018. április 18.
Gyertyás virrasztáson vesz részt egy nő egy csoportos nemi erőszak és gyilkosság áldozatául esett nyolcéves indiai lány emlékére Bengaluruban (korábban Bangalor) 2018. áprlilis 17-én. A nomád törzsben élő lány 2018 januárjában halt erőszakos halált az észak-indiai Dzsammu állam Kathua körzetében. (MTI/EPA/Dzsagadis Nv)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.