Itt a titkos lista: Cegléd és Sárospatak is lemond az iskoláiról

A BM és az Emmi is titkolja, hogy mely nagytelepülések mondanak le az államosítással az iskoláik működtetéséről. Az FN24 megszerezte a 228-as listát: olyan iskolavárosok is így döntöttek, mint Sárospatak, Pápa, Nagykőrös vagy Zirc.

Korábban a témában:

Mint írtuk, január 1-jétől az állam minden iskola fenntartását magához vonja, de azok működtetését (nagyjából a gondnoki munkákat) főszabály szerint a 3 ezernél több fős települések megtartják, a kisebbektől azt is átveszi az állam. Kérésre mindkét településtípus eltérhet a főszabálytól, azaz a kicsik kérhették, hogy mégis maradjon a működtetés, a nagyok pedig azt, hogy szálljon ez is át az államosítás kulcsintézményére, a Klebelsberg Iskolafenntartó Központra (KIK). Az erről szóló nyilatkozatokat a települések november 15-ig megtették, ezeket a Belügyminisztérium (BM) összegezte november 21-ig.

Múlt héten FN24 kérésére sem az Emmi, sem a BM nem adta ki a listát. Mint az oktatási államtitkárság írta, az iskolaműködtetésről szóló nyilatkozatokat egy – a BM, az NGM, és az Emmi delegáltjaiból – összeállt tárcaközi bizottság értékeli, s majd csak ezután hozzák nyilvánosságra a véglegesnek mondható adatokat. Ha a bizottság szerint „nem jogos a működtetés átadása, vagy csak hozzájárulás megfizetése esetén, akkor 9 napja van az önkormányzatnak arra, hogy döntését újra átgondolja” – tudtuk még meg. Hogy végül a 9 napos gondolkodási idő után kié lesz az utolsó szó, az nem derült ki.

A települések fele

A szerkesztőségünk birtokába jutott listából kiderül, a – 493 háromezer lakosnál népesebb településből – összesen 228 döntött úgy, hogy az iskolái fenntartásának elvonásával együtt „vigye az állam” a működtetést is. A listán nagyközségek mellett számos város is akad, köztük olyanok, amelyek kifejezetten iskolavárosokként élnek a köztudatban. Így Sárospatak, Nagykőrös, Zirc vagy Cegléd. Nem kéri a működtetési jogot Sátoraljaújhely, Kiskunfélegyháza, Mohács, Szerencs, Makó, Csorna, Kapuvár, Gyöngyös, Tiszafüred, Szécsény vagy Pápa. Az ország 14. legnagyobb városa, a 65 ezres Érd is ott van a listán a maga 10 oktatási intézményével.

A legtöbb, háromezer lakosúnál nagyobb település Pest megyében kéri a főszabálytól való eltérést, de Borsodból, Szabolcsból, Bács-Kiskunból és Szolnok megye nagytelepülései közül is szinte mindegyik így döntött. A nyugati megyék közül jóval kevesebbel kell dűlőre jutnia a KIK-nek (már ha akar).

A 3 ezernél kisebb települések közül viszont 84 szeretné, ha saját maga működtethetné az iskoláit.

Miből lesz pénz?

Ha a települések döntéseit elfogadná az állam, akkor az jelentősen megnövelné a KIK költségeit. Múlt héten erre is rákérdeztünk, azt a választ kaptuk, hogy a „működtetés anyagi vonzatáról a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium tud tájékoztatást adni”. Valószínűleg a tárcaközi bizottság felül fog bírálni számos döntést (erre utal a kilencnapos gondolkodási határidő emlegetése is), a kérdés csak az, hogy ultimátumszerűen „dobják vissza” az iskolaműködtetési feladatokat, vagy megegyezésre törekszik a KIK. Úgy tudjuk, a 10 ezernél nagyobb népességű városoknál szóba sem jöhet, hogy megszabaduljanak a működtetésről. A listában a már említett 65 ezres Érd mellett is számos ilyen van.

Ha a KIK mégis megegyezésre szeretne jutni a településekkel (és nem ultimátumszerűen visszadobni a helyi döntéseket), akkor az államosításig hátralévő időben átlag napi tízzel kellene konszenzusra jutnia. Az államosítás központja azonban egy sor problémával küzd, se elég embere, se elég eszköze, se elég pénze. Kérdéses ezek után, mi lesz a magyar iskolarendszerrel január 1-jétől

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.