Belföld

Választ vár az unió a fiatalok röghöz kötéséről

Feltette kérdéseit az Európai Parlament Magyarországnak az orvosok itthon tartása ügyében. Ez az eljárás tulajdonképpen egy tisztázó vita, következményekről korai találgatni.

Egy bizottsági forrás pénteken tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a felsőoktatásban végzettek szabad mozgásának korlátozása ügyében hivatalos levelet küldött a kormánynak a brüsszeli testület. Budapestnek február 1-jéig kell választ adnia a kérdésekre, azt szeretnék kideríteni, összhangban áll-e az uniós előírásokkal a felsőoktatási hallgatói szerződések magyar szabályozása.

Az emberi erőforrások minisztere szerint a vita arról szól, korlátozhatja-e egy tagállam a szabad mozgás elvét, illetve elvárhatja-e, hogy azok a diákok, akiknek a képzését az állam finanszírozza az adófizetők pénzéből, annak az országnak a javára, abban az országban dolgozzanak, amelyik képzésük költségeit magára vállalta. Balog Zoltán közölte: állnak a vizsgálat elébe.

Az úgynevezett pilot eljárás nem minősül kötelezettségszegési eljárásnak. Vagyis a bizottság azt nem állapította meg, hogy a magyar szabályozás ellenkezik az uniós joggal, hanem pusztán tisztázást igénylő pontokra hívja fel a magyar hatóságok figyelmét, és ezekről konzultációt kezdeményez.

A kérdéses jogszabály szerint szeptembertől az államilag finanszírozott hallgatóknak szerződést kell(ett) kötniük az állammal, amelyben vállalják, hogy diplomájuk megszerzése után Magyarországon töltik el a képzési időtartam kétszeresének megfelelő időt, a végzést követő 20 évben. Példának okáért egy orvostanhallgatónak – ha államilag támogatott képzésben tanul – a hatéves egyetem elvégzése után 12 évet Magyarországon kell eltöltenie a diplomázást követő 20 évben bármikor, ellenkező esetben vissza kell fizetnie képzése költségeit az állam számára.

Az EU „pilot projektjét” 2008 áprilisában indították azzal a céllal, hogy egyes polgárok, illetve azok bizonyos csoportjai, adott esetben jogi személyek által az uniós jog alkalmazásával összefüggésben felvetett kifogásokat – az érintett tagállam hatóságaival konzultálva – tisztázni lehessen, megelőzve egy esetleges kötelezettségszegési eljárást.

A miniszter azt is tudatta, hogy uniós kollégáival a délután folyamán a pedagógusok társadalmi elismertségének javításáról is tárgyalni fog. Balog Zoltán az MTI-nek adott interjúban kifejtette, hogy ezzel kapcsolatban beszámol a Magyarországon kidolgozott pedagógus-életpályamodellről, amelyben a béremelés éppen azért halasztódik, mert Brüsszel azt várja el, hogy a költségvetés hiánya jövőre is 3 százalék alatt maradjon. Ez a miniszter szerint annak dacára is sikerülni fog, hogy a pedagógusok bérét megemelik, de ezzel Brüsszel egyelőre nem ért egyet – vélekedett az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.