Mint arról korábban beszámoltunk, állami monopólium lesz a dohánytermékek kiskereskedelme jövő év július 1-jétől, az állam koncessziós szerződéssel engedheti át az értékesítést az erre pályázóknak. A koncessziós pályázatok kiírására, elbírálására és a szerződés megkötésére a kereskedelemért felelős – egy zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány eredményeként – nemzetgazdasági helyett a fejlesztési miniszter jogosult. A nyilvános pályázatokat idén november 15-ig, azaz a mai napon kell kiírni, eredményüket pedig két hónapon belül hirdetik ki.
Sportoló árulja a cigit
Kereskedelmi körökben azt rebesgetik, milliókat kell majd a trafikosoknak fizetniük. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. vezetője, Gyulay Zsolt azonban azt mondta a Népszabadságnak, a koncessziós díj nem lesz visszatartó erő, számokat nem árult el. Az egykori sportoló, olimpiai bajnok kajakos korábban egy tévéműsorban azt is cáfolta, hogy 20 évre szólnának a koncessziós díjak, elmondása szerint csak egy évre. A mai pályázati kiírásból kiderül, hogy a 2000 fő alatti településeken évi nettó 100 ezer, a 2 és 10 ezer fő közötti lakosúaknál évi 160, a 10 ezer fő felettieken évi 200 ezret, Budapesten és a megyeszékhelyeken pedig 240 ezret kell fizetni egy Nemzeti Dohányboltért az államnak.
| Csak kormánypárti szavazatok |
|
Az Országgyűlés fideszes javaslatra – 244 kormánypárti igen szavazattal, 36 nem ellenében, 26 tartózkodás mellett – hagyta jóvá a jogszabályt, amely szerint a jövő év közepétől csak koncessziós szerződés alapján működő kereskedők (egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok) árulhatnak cigarettát. A dohányboltokban dohánytermékeken kívül mást nem lehet majd kapni. A koncessziós pályázatokat az összes magyarországi településen kiírják. A kétezer lakosúnál kisebbeken legfeljebb egy, az annál népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet majd üzemeltetni, kétezer lakosonként pedig további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. Ha a pályázat eredménytelen, akkor a dohányárut egy százszázalékos állami tulajdonban lévő nonprofit részvénytársaság kínálhatja, akár mozgóboltban is. A törvényjavaslat indoklása közegészségügyi okokkal és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával magyarázta a változásokat. Eszerint a fiatalkorúak most szinte minden utcasarkon hozzájuthatnak a dohánytermékekhez, mivel az élelmiszerboltokban gyakran kiszolgálják őket cigarettával, ugyanis az ellenőrzés és a bírság kockázata “kezelhető”. Ezen változtathat a kormánypártok várakozása szerint, hogy az ellenőrzéseknek ezután sokkal kevesebb elárusító helyre kell korlátozódniuk. |
Biztos bevétel
A dohánytermék-értékesítési koncesszióra pályázók közül előnyben kell részesíteni a megváltozott munkaképességűeket és a – legalább három hónapja igazoltan – álláskeresőket, illetve az őket foglalkoztató gazdasági társaságokat.
Nem lehet kétharmada senkinek
Egy valakinek legfeljebb öt koncessziós szerződése lehet hatályban, ám azokon a településeken, ahol egynél több dohánybolt van, senki sem birtokolhatja azok több mint kétharmadát.
Nem adható ki az engedély, ha a kérelmezővel szemben a megelőző öt évben az adóhatóság egymillió forintnál nagyobb adó- vagy vámbírságot szabott ki, illetve ha harminc napon túli köz- vagy adótartozása van.
Sok helyen csak egy maradhat
Jász-Nagykun-Szolnok megye hetvennyolc településén 231, koncessziós alapokon működtetett dohánybolt működhet 2013. július 1-jétől – írja a VG. A Magyar Dohány Kiskereskedők Egyesülete (MDKE) és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara közös szolnoki tájékoztatóján közölte Adorjánné dr. Pordán Éva, az MDKE titkára, hogy 38 olyan kistelepülés is lesz a megyében, ahol egyetlen nemzeti dohánybolt maradhat, hiszen a törvény szerint kétezer lakosonként nyílhat egy trafik.
Bünti
A jogszabály alapján a vámhatóság öttől ötszázmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha valaki koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül értékesít dohányárut.
A bírság kétszázezertől tízmillió forintig terjedhet, ha a kiskereskedő az engedélyben foglaltaktól eltér, megsérti a trafiktörvényt, nem teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét, illetve nem tesz eleget a nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak vagy hamis adatot tüntet fel.
A vámhatóság több okból is visszavonhatja a kereskedő engedélyét, így például akkor, ha egy év alatt legalább háromszor megsérti a kereskedelmi szabályokat.
Titokban
Az árusító helyeken mindössze a Nemzeti Dohánybolt feliratot, valamint a televízióból ismert tizennyolcas karikát lehet és kell feltüntetni, ellenben nem jeleníthető meg dohánytermékekre, illetve a dohányzásra utaló kép.
Újdonság, hogy a törvény nemcsak a fiatalkorúak kiszolgálását tiltja, hanem azt is, hogy amíg 18 éven aluli az üzletben tartózkodik, addig bárkinek dohányterméket adjanak el.
Nagy biznisz
A trafiktörvény nagyjából hétezer dohánybolt létrejöttével számol, a korábbi 5-6 ezer helyett, de ez még így is jóval kevesebb, mint a jelenlegi 40 ezer körüli eladóhely. A cigarettakereskedelem átalakítása nem kis üzlet. Az éves szinten mintegy 300 milliárd forint forgalmú legális piacon alaposan átalakulhatnak az erőviszonyok. Korábban – lapértesülés szerint – a Nemzetgazdasági Minisztérium úgy számolt, hogy 600 millió szál legális dohánytermék eshet ki a forgalomból, vagyis 5 százalékkal zsugorodik a piac.
15 ezren állás nélkül
A kereskedelem lesz az egyik vesztese a dohánytermékek árusítását monopolizáló trafiktörvénynek. Akár 15 ezer munkahely is veszélybe kerülhet. A GfK számításai szerint országosan a jelenleg dohányterméket forgalmazó kisboltok közül 2500-3500 bezárhat, a 13 ezer megszűnő értékesítési helyből legvalószínűbben a független, legkisebb alapterületű boltok szűnnek meg. Átlag 2 fővel számolva ez minimum 5000-10 000 ember munkahelyének törlését jelenti.
