Belföld

Puzsér: Nekem a Csillag Születik ugródeszka volt

Azt mondja, neki köszönhető az LMP és a Jobbik. Állítja, hogy meghackelte a Csillag Születiket. Csúnyán beszél, és közben isteneket gyárt. Most a harmadiknál tart. Új Könyvet adott ki a barátaival, Szélsőközép címmel. Kényszerhelyzet van és teljes bénultság. Meg egy interjú.

Te most tulajdonképpen hova sorolod magad: jobb, bal vagy közép?

Hát szélsőközép, nyilván. Mindenki középen akar lenni. Már Medgyessy előadta, hogy övé a nemzeti közép kormánya. Most Orbán arról beszél, hogy övé a polgári közép kormánya. Ez a középen állás tulajdonképpen semmi más, mint egy ócska legitimációgyártás. Ha középen állsz, és jobbról is meg balról is ütnek, akkor nyilván neked van igazad, hiszen a középső vélemény és a középen haladás, fontolva haladás, a középút az mindig arany. Ezért pozícionál mindenki középre. Ha valakit jobbról és balról is támadnak, egyaránt van jobboldali és baloldali ellenzéke, akkor az állítólag legitim. Van egy ilyen dogma.


Hogy aki kiabál, annak nincs igaza Fotók: Neményi Márton

De te is a szélsőközépen játszol. Ez volt a műsorod, és ez a könyved címe is.

A szélsőközép az teljesen mást jelent: a szélsőközép a beszédmódjával teszi lehetetlenné, hogy bárki szélebbre legyen. Ideológiailag középen van, de ebben a szószerkezetben – ami egyébként barátom és műsorkészítő társam, Magyar Dávid nyelvi kreációja – a “mi?” kérdésre a válasz a közép, a “hogyan?” kérdésre a válasz a szélső. Ez azt jelenti, hogy a beszédmódunk mindig sokkal radikálisabb volt, mint a magyar médiában bárhol, miközben ahogy a világot láttuk, az nem volt soha autoriter, hanem nagyon is humánusak voltunk mindig, ami a legtermészetesebb. A beszédmódunkban nem igazodtunk az általános médiahangnemhez, miszerint „Hajóvonták találkozása tilos”. Mert mire neveltek minket a szüleink? Hogy aki kiabál, annak nincs igaza. Aki halkan, nyugodtan mondja a véleményét, annak igaza van.

De te mindig kiabálsz.

Én utálom ezt a viselkedési diktátumot, mert egy sötét, kirekesztő, lélekromboló faszság, miszerint így kell a gyereket arra nevelni, hogy igazodjon az arctalan tömeghez, hogy ne látsszon ki tíz centire se a földből, és bűntudatot kelteni benne azért, mert kivan a fasza, holott akinek kivan a fasza, annak miért ne lehetne igaza? Miért nem a tartalom alapján ítéljük meg azt, hogy kinek van igaza, miért az alapján, ahogyan kifejezésre juttatja? Ez semmi másra nem jó, mint szarrá frusztrálni a gyereket. És engem is természetesen azzal frusztráltak, hogy aki ingerülten, idegesen fejezi ki magát, mint ahogy én, annak nyilván nincsen igaza. És annak van igaza, aki csöndesen és halkan szólal. Eleve sötét primitívség ez. Mi köze a beszédmódnak ahhoz, hogy mennyire van igazam?


…mocskos és undorító és bűzlő és kiborító

Akkor, amikor politikáról van szó, ami az egyik legmocskosabb üzletág Magyarországon, meg úgy általában kurva mocskos üzelmekről, annak ez az agresszív, pofábamászó megmondás a beszéd- és írásmódja. El lehet emelkedni, de a stílus a témával együtt emelkedjen el! Írtam már korábban egy könyvet, aminek az volt a címe, hogy Forrás. Egy mentális foglalata test, lélek és szellem vonatkozásainak. Az egy elmélyült téma és nagyon letisztult kifejezésmódot kívánt meg. Az a téma azonban, amiről a Szélsőközép könyvben van szó, mocskos és undorító és bűzlő és kiborító, és az embernek a gyomra forog tőle, ezért azt ilyen módon kell kifejezni. A Szélsőközép erre a beszédre született.

Mikor volt az a pont az életedben, amikor az anyukád féltése ellenére úgy döntöttél, hogy Puzsér Róbert az, aki hangosan beszél?

Nem volt ilyen döntés. A kisgyerek számára a szülők azok istenek. És amit a szülő mond, az feltétel nélkül igaz. Ahogy növekszik a gyerek, egyre nagyobb térben határozza meg magát, lassan leomlanak azok a falak, amiket a szülők állítottak. Akkor az Olimposz ledől, és a szülők nem istenek többé, hanem emberek. A gyerek ekkor veszi át ezt a szerepet, és azt mondja, mostantól én leszek a saját magam istene, lesz saját morálom, értékrendem.

Mióta van neked saját istened?

A harmadik istenemet fogyasztom most spirituális értelemben. Ez az Isten 3.0 most.


Bármibe kapaszkodsz, minden zuhan és minden haldoklik

Menjünk sorban! Mi az első kettő?

Az első egy igazságos isten volt, egy olyan isten, akinek, ha én megteszem, amit ő vár tőlem, akkor ő is megadja, amire nekem szükségem van. Az igazság egyensúlya uralkodik a világban, és ezt vigyázza az én Istenem. Ez tizenkilenc éves koromban dőlt meg nagyon csúnyán. Egy súlyos krízis következett, azután újabb istent kellett építenem magamnak, aki a világon kívül van, nem avatkozik be. Nem nyúl bele a folyamatokba, passzív módon vigyázza és hordja tenyerén a világot, amelyben saját mechanizmusok működnek. Ez az istenem a húszas éveim második felében dőlt meg.

Gyorsan fogyasztod az isteneket, olyan tízévente.

A Forrás című könyvemet azért kellett megírnom, hogy a harmadik hitvallásomat felépítsem. Hogy legyen egy könyvem, hogy ne kelljen megőrülnöm, hogy legyen egy világrend, hogy berendezzem az univerzumomat. A Forrás című könyv az én harmadik istenem foglalata, azóta ezzel az istennel élek. Ez az én Istenem, aki a világgal egy, nem a világon kívül, hanem benne minden létezőben, mindent áthat, mindenben jelen való, minden Isten része a világban, és Isten a részek egésze. Mindez egy nagy zuhanás képében ölt testet, bármibe kapaszkodsz, minden zuhan, minden haldoklik, és bármibe kapaszkodsz, minden esik szét.


…olyankor szét kell verni a falakat

Azzal hogy kiírtad magadból ezt, megszűnt, hogy minden haldoklik? Lett mibe kapaszkodni?

Nem szűnt meg. Nincs a zuhanásban olyan, amibe kapaszkodhatsz és megtart, hanem minden Isten, és a zuhanásban is ott zuhan veled az Isten. Amint a zuhanás-istent és a földetérés-istent felismered, abban a pillanatban ledől a hamis istenségek bálványa.

Mikor mondták neked utoljára hogy nem vagy normális?

Ez időnként elhangzik. Attól függ, hogy milyen jól tudom kifejezni magam. De fogalmazzunk úgy, hogy nekem muszáj hinnem istenben, mert anélkül az egész világnak nincs értelme.

De ezeket az isteneket te gyártod.

Ember és Isten kölcsönösen teremtik egymást. Az a lényeg, hogy mindig olyan istened legyen, aki elbírja az életed súlyát. Néha akkora szeletet látsz meg a világból, hogy az istened arca szétesik. Ha nem fér be az isten a szobába, bizonyos részei kilógnak onnan, olyankor szét kell verni a falakat, és egy nagyobb szobát kell nyitni, amibe befér. Ha adott esetben arról a szobáról is kiderül később, hogy túl kicsi, akkor még tovább kell nyitni a teret. Isten tulajdonságokat veszít, amikor én csiszolgatom, de egyre közelebb jutok a szubsztanciához.


Egy faszt nem sikerült

Ebbe az istenkeresésbe és konzisztenciába hol fér bele a kereskedelmi televíziózás?

A Csillag Születikbe egyrészt azért mentem, hogy nagyobb nyilvánosságot nyerjek magamnak a saját projektjeimhez, másrészt meg azért ültem be a zsűribe, hogy meghackeljem.

De nem sikerült.

Egy faszt nem sikerült.

Egy operettistát sikerült kiállítanotok a nyertesnek, akiről a fél ország azt hiszi, hogy operát énekel.

Azt nem én csináltam.

Akkor is, ott ülsz benne. Hogy sikerült meghackelni?

A fehér Puzsér például azt hiszem, egy erős kísérlet volt erre vonatkozóan. Az egy médiahack volt, talán átjött.

Én nem látom a hatását. Nem érezted kudarcnak? Én megértem és elhiszem, hogy ezért mentél oda, de nem érzem az eredményét.

Nekem a Csillag Születik egy ugródeszka volt. Azt hasonlítsd össze, hogy mennyien kíváncsiak most a faszságaimra, és mennyien voltak a Csillag Születik előtt! Jó döntés volt elmenni. Ha nincs a Csillag Születik, mi nem is találkozunk. Ott egyébként tök ugyanazt mondtam, mint bármelyik rádióműsoromban mondtam volna arról, amit látok vagy hallok, bármilyen produkcióról, bárkiről. Ez egy piacvezető brand volt, amibe engem beemeltek. Szerintem én is bőven hoztam az RTL-nek, de azt hiszem, az RTL még többet hozott nekem. A kapitalizmusnak egyetlen lényeges szabálya van: gyárts olyat, amit más nem. És ha olyat kínálsz, amit más nem kínál, akkor sikered lesz.


Nem akartunk a két Kádár János bácsi közül választani

Te olyat gyártottál – azt gondolod -, amit más nem, és ezért volt sikeres?

Persze, hogy ezért. Lehet, hogy nincs igazam, ha te össze tudtál téveszteni a Fáy Miklóssal, a Mester Tamással vagy a Gesztivel, akkor lehet, hogy nincs igazam. Én azért mentem oda, mert tudtam, hogy összetéveszthetetlen leszek, meg azért, hogy ki tudjam adni ezt a szaros könyvet. Tudod, mikor tudtam volna én a Szélsőközép könyvet kiadni, ha nincs a Csillag Születik? Hát még így is alig bírtam kiadni! Kiadni se tudtam volna, de legalább sajtóm se lenne, hogy promózzam.

Én nem látom, hogy a Puzsér gondolatai a Csillag Születik hatására jobban átmennének a köztudatba. Van egyáltalán olyan, amire azt mondod: ennek a csírája az én gondolataimból táplálkozott. Igen, ezt én teremtettem.

A Jobbik meg az LMP. A Szélsőközép ugyanúgy határozta meg magát az alapélményében, ahogy később a Jobbik meg az LMP, amikor azt mondta, hogy ezek közül nem választok, egyik rosszabb, mint a másik. Nem vagyok hajlandó a Fidesz és az MSZP közül választani. Ezt mi, a Szélsőközép mondtuk ki először nyilvánosan. Nem mintha az MDF-ről vagy az SZDSZ-ről jobb véleménnyel lettünk volna. Nem akartunk a két Kádár János bácsi közül választani, amikor az egyiket Orbán Viktornak hívták, a másikat Gyurcsány Ferencnek. Ez a 2006-os választás volt, ahol tényleg két Kádár János bácsi adta elő magát.

És most beljebb vagyunk? Kit választ a Puzsér?

Jaj, mit tudom én két év múlva mi lesz? Lófasz se tudja, mit fogok csinálni. Kényszerhelyzet van és teljes bénultság. A Szélsőközép mint kulturális mementó is erre akar reflektálni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik