Belföld

Jön a háromnapos munkahét!

Ideje hogy minden csütörtöktől csak magunkkal meg egymással foglalkozzunk, a világ megrontója egy papírfecni és egyébként feltalálták az ingyenenergiát, csak hát… tudjuk, na. Megjelent az Edda Művek új lemeze. Ének a Sasfészekben.

Pataky Attila rendkívül szerencsésnek tartja magát. Eljutott ugyanis „Erdélyországba”, ahol voltak olyan emberek, akik elvitték olyan helyre, ahol találkozott olyan emberekkel, akik már nem mutatják meg magukat a világnak – túlléptek ők már ezen. Egy tűz körüli szeánszon ült egy ilyen ember, egy bölcs lélek, Attila pedig „rendkívül nagy tisztelettel létezett ebben a lehetőségben”. Ketten maradtak a Tűz körül, a Bölcs Táltos dúdolt a lángoknak, s ez “nagyon elkapta” Attilát. Épp akarta kérdezni, kölcsönkérheti-e a dallamot, amikor a varázsló elfordult a fénytől, és azt mondta a magyar rockernek: vidd el nekik.

Így született az Inog a világ című album egyik nótája.

Megmagyarázzuk. A fenti címen megjelent az Edda Művek 31. lemeze, melynek szellemi atyja természetesen Pataky Attila frontember. A borítón azték szimbólumok, a hátoldalon pedig olyan – grammatikai hibákkal dúsított – címek, mint az Aranyország kapujában, a Boszorkány-tánc, a Mondd meg testvér, valamint az Ezt is elkúrtátok. (Utóbbira visszatérünk.)


Komoly vállalás ez a Kárpát-medencei létezés
Fotók: Neményi Márton

Pataky Attilából szokás szerint dől a mondandó a sajtótájékoztatón, bár az esemény apropójáról csak röviden szól: az album már kapható, a lemezbemutató december huszonnyolcadikán lesz a Sportarénában, az előzenekart pedig fia, ifjabb Pataky vezeti. Érdemes lesz befizetni a bulira, ugyanis „megnyitunk egy időkaput”, amely testhezálló új dimenzióba vezet: „az elme és az ego időkorszaka után a szív és a lélek időkorszaka következik”.

De elég legyen a praktikus információk száraz prózájából, jöjjön a lényeg!

Háromszögarc

A lényeg, hogy a lelkünk örök. Még akkor is, ha néhány évig kénytelenek vagyunk játszani a ránk osztott szerepet ebben a földi színházban. Ami nem könnyű, hiszen „komoly vállalás ez a Kárpát-medencei létezés manapság”. A katarok is megmondták, hogy „nekünk itt a kurta-furcsa életünkkel, rovásírásunkkal együtt nagyon komoly dolgunk lesz”, márpedig ők már több ezer éve segítik az emberiséget, ott voltak Egyiptomban is, meg lehet őket nézni a korabeli képeken, „ilyen háromszögarcuk van”.

Tükrei vagyunk egymásnak ebben a vállalt téridőben, ezért különösen fontosak a barátok. A zenész például egész életét „harminc-negyven ember létezéstársaságában töltötte, ez, mondjuk, kibővül néha ötvenre is”. Szükségünk van egymásra: „Recseg-ropog körülöttünk a világ, szétesőben a ma ismert világkorszak.” Persze nem kell félni, a másfél hónap múlva esedékes világvége – „amit nekem mindig gúnyosan emlegetnek, hogy itt a világ vége, pedig nem, utána is lesz reggel, te pedig felkelsz december 22-én reggel, és reggel lesz” – után valami sokkal jobb jön. A nagy világégés különben sem egy pillanat műve lesz, hiszen eleve „1987 óta zajlanak azok az események, amik majd most jönnek”.


A papírfecni, amire rányomtatják, hogy pénz

Pataky példát citál: egy Kesha nevű perzsa fizikus feltalálta az ingyenes energiát termelő és bármilyen betegséget gyógyító, hiányzó végtagokat visszanövesztő gépet, amely felszabadíthatja az emberiséget. Obamának például már leírták, hogyan csökkenthető a New York-Teherán viszonylat tíz percre. „Tíz percre!” A jelenlegi vezetők azonban nem kapkodnak érte; naná, miért állna érdekükben mindez? (Nyilván a cinikus világrend miatt talál a Google trashcelebet zseniális feltaláló helyett.)

Klassz vagy!… A technikus is!

A teremtő energiát tehát feltalálták, mégsem használják. Egyetlen magyarázat lehetséges: ez nem a valóság, ez a mátrix. „Nem létezik, hogy ezt érdemeljük! Nézzetek magatokra, mennyire klasszak vagytok! Te is, ő is, ő is, a technikusunk is, mindenki! Hogy az úristenbe van az, hogy egyre kevesebbet érünk? Miért kell öt meg hat meg nyolc napot dolgozni egy héten és tizenöt-tizenhat órát egy napon? Miért nem dolgozunk három napot?! Csütörtökön már foglalkozhatnánk magunkkal, egymással, a gyerekünkkel, összeülnénk, kávéznánk, boroznánk, teáznánk, sütnénk-főznénk.”

A kérdés nem költői, hiszen van válasz. A világ megrontója „az a papírfecni, amire rányomtatják, hogy pénz”. Az persze sokat ér. Na, ennek lesz vége, és „ők már nagyon jól tudják ezt”.

Egyelőre azonban még nincs vége, a profit még ezen a sajtótájékoztatón is a háttérben ólálkodik. Az eseményt a Forever Living Product Sasfészek nevű éttermében tartják; a cég Multi Level Marketing rendszerben terít aloe vera-alapú csodaszereket. A köznyelvben ezt piramisjátéknak hívják, a vállalat természetesen visszautasítja e pejoratív csúsztatást.

„Ati, te hogyhogy nem öregszel?” – kérdezte egy ismerőse az Edda-frontembert a legenda szerint. „De hát látod, hogy itt minden bokorban aloe terem!” Így történt, hogy rockeréletmódja ellenére még földi szemeivel láthatta a fennálló világrend összeomlását Pataky Attila.

Pataky Attila – Ezt is elkúrtátok (verselemzés)
Az Inog a világot úgy motívumaiban, mint képeiben a Patakyra jellemző radikális világkép hatja át. Új tematikus elem a zenész költészetében évek óta jelen lévőkhöz képest csak itt-ott tűnik fel, inkább a már ismerteket tagolja, árnyalja. Az önálló verseskötetként is működő szövegkönyvecskéből már csak címe okán is kitűnik azonban az Ezt is elkúrtátok, amely súlyos aktuálpolitikai utalással visz feszültséget a spiritualizmussal átszőtt strófákba.
Az erkölcsi-gondolati csúcspontként is értékelhető mű egyszerre számol le kíméletlen őszinteséggel a költő illúzióival (Álmodtam egy világot, / Álmodtam magamnak, / Álmodtam Neked is, / De ugyan, hol van az már!) és a cinikus hatalom által fenntartott rendszerrel (A pénzizmus csodája / Eltűnik örökre, / Önmagát falja fel / Nagy profit éhsége).
A szerző a két végpont között egyértelművé teszi, hogy a politikai elitről beszél: „Ígérgetnek, hazudoznak, / Jól megélnek belőle” – hogy máshogy lehetne ezt értelmezni, mint a választási kampányok és úgy általában a képviseleti demokrácia kritikájaként?

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik