A szakács szakképesítéssel rendelkező, korábban egyszer büntetett, 1996-ban egy kisteleki diszkóban kidobó emberként dolgozó és édesanyja családi vállalkozásának üzemeltetésében részt vevő vádlott kiugró jövedelemre nem tett szert, nagyobb vagyonnal nem rendelkezett. 1996 nyarán elhatározta, hogy gyors és jelentős pénzszerzés érdekében közvetítő cégként gabonaforgalmazással kezd foglalkozni.
Ebben az évben 600 ezer forintért megvett egy kft.-t, aminek egyszemélyes tulajdonosa és képviseletre jogosult tagja lett.
A vádlott, aki a gabonaforgalmazásról sem szakmai, sem gazdasági ismeretekkel nem rendelkezett, augusztusban felkeresett egy, a gabonaforgalmazásban jelentős szakmai jártassággal bíró személyt, és a megbeszélések során a vádlott önmagát tehetős üzletembernek tüntette fel. Elmondta: nagy pénzösszegre tett szert, amit a gabonapiacon kíván befektetni.
A felkeresett személy hitt a vádlottnak, ismertette neki a búza állami készletre vásárlásának lehetőségeit, ezentúl beajánlotta a vádlottat lehetséges üzleti partnerként egy ismerősének, aki akkoriban a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság egyik jelentős beszerző, beszállító és közvetítő ügynöke volt. A vádlott az őt ajánlónak, F. T. Péternek az üzlet realizálódása esetén 500 ezer forint jutalékot ígért.
A vádlott felkereste a beszerzőt, dr. K. Ferencet, a Cereália Szolgáltató és Információs Iroda tulajdonosát, és a vádlott cége, valamint a Cereália Iroda között 1996. augusztus 31-én étkezési búza értékesítéséről adásvételi szerződés jött létre. Ennek értelmében a vádlott vállalta, hogy 1996. szeptember 10-ig 12 ezer tonna étkezési búzát tovább értékesít a Cereáliának 28 ezer forint/tonnás áron. Emellett a vádlott vállalta azt is, hogy sikeres üzlet esetén a kifizetett pénzösszeg 1 %-át, azaz 1 millió 970 ezer forintot jutalékként átad dr. K. Ferencnek.
Ezt követően jabb szerződéseket kötött a vádlott újabb cégekkel. A megkötött szerződések kapcsán a vádlottnak nem állt szándékában teljesíteni a szerződéseket, figyelemmel vagyoni helyzetére és az eladási valamint a vételár közötti jelentős különbségekből és a fizetendő járulékokból adódó veszteségre figyelemmel. A szerződések megkötésével a vádlott jogtalan haszonszerzési szándékát kívánta leplezni, valamint e szerződésekkel igazolni a búza meglétét, azért, hogy megszerezze a Cereália Irodával kötött szerződés alapján kialkudott vételárat.
A Cereália vezetője próbálta biztosítani, hogy a kiutalt vételárat csak az eladók kapják meg, azonban a vádlott olyan számlát nyitott egy bankban, amely értelmében ő is hozzájuthatott az átutalt pénzhez. A vádlott végül 1996. szeptemberében 219.520.000 forintot vett fel, azonban ebből semmit nem fizetett a beszállító cégeknek, hanem a felvett pénzösszeggel ismeretlen helyre, mint később kiderült, külföldre távozott.
Szél János vádlottat a Szegedi Városi Bíróság 2004 júniusában 1996. október 15.-ével holtnak nyilvánította. Erre tekintettel a Csongrád Megyei Bíróság a vádlottal szemben különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt indított büntetőeljárást megszüntette. A Szegedi Városi Bíróság végzésével kapcsolatban a Csongrád Megyei Bíróság 2010. májusában perújítást rendelt el, és az ügyet a megismételt eljárás lefolytatásra a Csongrád Megyei Bírósághoz tette át – áll az első fokon eljáró bíróság ítéletében.
A Szegedi Ítélőtábla a vádlott börtönbüntetését és a közügyektől eltiltás időtartamát egyezően 4-4 évről 3-3 évre csökkentette a nyomatékos enyhítő körülményként értékelve az időmúlást, ugyanis a cselekmény elkövetése és az ítélet között kirívóan hosszú idő, 16 év telt el.
Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.
