“Minden stratégia annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Különösen a mai Európában olyan programokra van szükség, amelyek bizonyítják az állampolgárok számára, hogy az európai uniós együttműködésnek van számukra kézzelfogható haszna” – jelentette ki. Kiemelte, hogy Magyarország válságkezelő eszköznek és beruházáspolitikai eszköznek tekinti a Duna-stratégiát.
Az államtitkár emellett elmondta: azt kérte Ausztriától, hogy ne akarja csökkenteni a kohéziós forrásokat a következő hétéves uniós költségvetési időszakban. Győri Enikő emlékeztetett arra, hogy a 2014-20 közötti uniós költségvetési időszak előkészítése zajlik.
Az Európai Bizottság a költségvetés előkészítése során a kohéziós források öt százalékos csökkentését javasolta, s egyes nettó befizető országok – köztük Ausztria – az uniós kiadások további lefaragását akarják.
“Ez veszélyeztetné a Duna-stratégia végrehajtását is” – jelentette ki Győri Enikő. Ausztriának, amely kiemelkedő módon kiáll a Duna-stratégia mellett, első számú érdeke, hogy megfelelő mennyiségű kohéziós forrás álljon rendelkezésre 2014 után is – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy sokan osztották a magyar álláspontot. Az MTI kérdésére elmondta, Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter azt válaszolta, tudatában vannak a problémának, és folynak az egyeztetések a megoldásról.
Győri Enikő ismertette, hogy a magyar fél nemrégiben összeállított és eljuttatott a tagállamokhoz egy konkrét projektlistát. Magyarország olyan, több országot érintő programokat javasol, mint a földgázvezeték-hálózatok összekötése, amely az importárak csökkenését eredményezheti. A munkahely-teremtést segíthetné az úgynevezett duális szakképzés határon átívelő összehangolása. Ennek a képzési elvnek a lényege, hogy a régiós cégek megkérdezése után jelölik ki a szakképzési területeket.
Az EU állam- és kormányfői 2009 júniusában kérték fel az Európai Bizottságot, hogy dolgozza ki egy Duna-régiós stratégia részleteit. A stratégiát a 2011 első félévi magyar uniós elnökség alatt fogadták el az állam- és kormányfők. Célja a fenntartható fejlődés, a természeti területek, tájak és kulturális értékek védelme a meglévő források jobb és összehangoltabb kihasználásával. Az együttműködésben nyolc EU-tagállam és hat unión kívüli ország vesz részt.
