Brutálisan drága a Kerényi-könyvtár

Mint korábban megírtuk, október elején útjára indult a Nemzeti Könyvtár elnevezésű sorozat, amelynek első hét kötetét már be is mutatta az alaptörvény terjesztésével kapcsolatos koncepció kidolgozásáért, végrehajtásának irányításáért felelős miniszterelnöki megbízott. Kerényi Imre a bemutatón kijelentette: ez egy kultuszkönyvtár, „azokat a hősöket választották ki, akik nemcsak lírai költeményeket írtak, (…) hanem valamit tettek is annak érdekében, hogy Trianon után hogyan lehet felemelni a hazát”. Azokat a műveket választották ki, amelyeket a kormány ajánl híveinek, leendő híveinek, a Békemenet résztvevőinek.

Mindez – az összesen 140 ezer példányban nyomott 14 kötet – az adófizetőknek 300 millió forintjába kerül. Mint Kerényi előre jelezte, a „sorozat mind a kiválasztott műveket, mind a kötetszámot illetően nyitott”, azaz a Nemzeti Könyvtár bővülésével az összeg egyenes arányban nő.

100 millióból is kijött volna

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) levelet küldött ezzel kapcsolatban Balog Zoltán emberi erőforrás miniszternek, Kerényi Imre miniszterelnöki megbízottnak és L. Simon László kulturális államtitkárnak. A szerkesztőségünknek is megküldött levelekben azt írják, hogy az évi 12-13 új címet megjelentető hazai és határon túli kiadók saját pénzüket kockáztatva jelentetik meg könyveiket, gondoznak sorozatokat, s szigorú, esélyegyenlőséget jelentő pályázati feltételekkel kérhetnek csak állami támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól. A Nemzeti Könyvtár elindítása, s annak 300 millió forintos állami támogatása ugyanakkor közel 100 millió forinttal több, mint az NKA Könyvkiadás Kollégiuma által kiírt – a teljes magyar és határon túli magyar könyvkiadást megszólító – idei pályázata.

Az első hét kötet
Fotó: Neményi Márton

Az MKKE méltatlannak találja azt is, hogy a piaci folyamatokba beavatkozó állami sorozat elindításáról a magyar könyvszakma szereplőivel nem konzultáltak. „Felhívhattuk volna ugyanis a figyelmet arra, hogy 14 cím 140 000 példányban történő megjelentetéséhez nincs szükség 300 millió forintra, ez súlyos pazarlás az adófizetők pénzéből. A kiadványok paramétereinek ismeretében bizton állíthatjuk, ez a cím- és példányszám-mennyiség 100 millió forintos ráfordítást sem igényel” – szögezik le.

A szerzői jogokra sem figyeltek

Azt is hozzáteszik, hogy tévesen állította Kerényi Imre, hogy a sorozat nem zavarja, nem befolyásolja a magyar könyvpiacot. A 140 ezer példány felét ingyen osztják ki közkönyvtáraknak, iskolai könyvtáraknak, politikusoknak, iskolaigazgatóknak, s így azok a kiadók, amelyek a sorozatban tervezett szerzők műveit eddig piaci körülmények között, saját üzleti kockázatukra jelentették meg, az ingyenes szétosztás „eredményeként” elveszítik a lehetőségét annak, hogy a könyvtárak rendeljenek tőlük. Arra is felhívja a könyves szervezet az illetékesek figyelmét, hogy a Közlönykiadó olyan szerző művének a megjelentetését is programjába iktathatta, akinek a szerzői joga más kiadónál van (Bánffy Miklós).

A miniszteri biztos a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, arról, hogy a „felülről nyitott sorozat” következő 24 kötetében mely művek szerepeljenek, értelmiségieket szeretne megkérdezni. Az MKKE ezzel kapcsolatban felteszi a kérdést, hogy az egész sorozat elindítása előtt, pl. annak indokolatlanul magas ráfordítási költségeiről miért nem előzetesen konzultáltak az érintettekkel, a magyar könyvkiadókkal? Mint írják, az adófizetők pénzének értelmes felhasználása érdekében, a hatályos törvényeknek megfelelően versenytárgyalásra kérhették volna nem csupán a magyarországi könyvpiac szereplőit, hanem a magyar nyomdákat is.

„Mindezekre tekintettel, tisztelettel kérjük, hogy a most hét kötettel debütáló Nemzeti Könyvtár sorozat folytatását felülvizsgálni szíveskedjenek!” – zárul a levél.