Belföld

Örökre elzárnák az őrült gyilkosokat

fogoly-lánc (fogoly, lánc, )
fogoly-lánc (fogoly, lánc, )

Akár életük végéig pszichiátrián ragadhatnak a betegek az új Btk. szerint. Nem vált be a jelenlegi szabályozás, ezért újra jön a határozatlan idejű kényszergyógykezelés.

2013 júliusától akár életük végéig a pszichiátriai osztályokon tarthatják a bíróság által beszámíthatatlannak nyilvánított, és emiatt kényszergyógykezelésre ítélt bűnelkövetőket. Információink szerint az új Btk. értelmében – a 2010 májusa óta működő szabályozással ellentétben – ismételten határozatlan idejű lesz a kényszergyógykezelés. Azaz, ha valakiről hosszú évek múltán sem jelenthető ki egyértelműen, hogy gyógyult, nem hagyhatja el az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetet (IMEI).

Merthogy eddig megtehette

A mostani jogszabály úgy rendelkezik, hogy az orvos szakértők által beszámíthatatlannak nyilvánított – és emiatt a büntetés-végrehajtási intézet helyett IMEI-be utalt – beteg maximum az általa elkövetett bűncselekmény felső büntetési tételének megfelelő időtartamig kényszeríthető gyógykezelésre.

„Azt a személyt például, aki kóros elmeállapotban a rablás alapesetét követi el, és kényszergyógykezelést rendelnek el vele szemben, 8 év után ki kell engedni az IMEI-ből. Mivel ez a fajta bűncselekmény 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Vagyis eddig pontosan lehetett tudni, hogy legrosszabb esetben is, mikor lesz vége a kényszergyógykezelésnek. Jövő július elsejétől azonban ezt már nem lehet megmondani, bármeddig eltarthat, amíg szükségessége fennáll” – mondta megkeresésünkre Nagy László Tibor, az Országos Kriminológiai Intézet megbízott osztályvezetője.

Jelenleg abban az esetben is joga van elhagyni a betegnek – a kiszabott időtartam után – az intézetet, ha egyébként az állapotában bekövetkező javulás nem indokolná szabadon engedését. Igaz, bár az IMEI-ből kikerül, kezelése nem szűnik meg teljesen, egy másik intézményben, polgári pszichiátriai osztályon folytatják a korábban már megkezdett terápiát.

A kriminológus szerint feltehetően „nem igazán vált be a mai gyakorlat”, emiatt dönthettek úgy a törvényhozók, hogy „célszerű visszahozni a régi, határozatlan idejű kényszergyógykezelést”.

Beszámítható vagy sem?

Beszámíthatatlan az a személy, aki nem látja be cselekményének következményeit, vagy belátja ugyan, de nem képes máshogy cselekedni. Tudja, hogy helytelen, amit tesz, ennek ellenére – egy belső hajtóerő, nyomás hatására – képtelen megváltoztatni döntését – magyarázta megkeresésünkre korábban Végh József kriminálpszichológus.

„Akinek elborult az elméje, annak nincs belátása arra, hogy beteg. Ha egy többszörös gyilkos rendjén találja tettét, azt bizonyítja, hogy zavarodott az elméje és nincs betegségbelátása” – tette hozzá.


A bíróság évente két alkalommal vizsgálja felül a kényszergyógykezelés szükségességét, és a mostani gyakorlat szerint átlagban körülbelül 5-6 évet töltenek az IMEI-ben a betegek. Utána többségüket tünetmentesnek nyilvánítják. A maximálisan kiszabható időtartam egyébként húsz év.

Szíriusz volt a célállomás

A Blikk szerdai számában írt arról, hogy rövidesen szabadlábra helyezhetik azt a férfit, aki négy évvel ezelőtt egy budai villában mészárolta le családját. A családirtónak tévképzetei voltak, ezért kényszergyógykezelésre ítélték. Abban a hitben élt, hogy a Földről menekülni kell, mert pusztulásra van ítélve. Naplójának tanúsága szerint azt hitte, az a küldetése, hogy űrhajót építsen, és kimenekítse családját a Szíriusz nevű bolygóra. Egy októberi hajnalon aztán felébredt, magához vett egy konyhakést, bement alvó gyermeke szobájába, és 18 késszúrással megölte a 3 éves kislányt. A zajra felébredt a felesége is, aki a történteket meglátva férjére támadt. Ekkor a férfi őt is agyonszúrkálta.

Dr. Molnár Károly, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a férfi számára elegendő volt az IMEI-ben töltött négy év a teljes gyógyuláshoz, és ma már nem jelentene veszélyt a környezetére. „Mivel csupán egy-egy tünet lett kiemelve, és nem ismerem részleteiben a történetet, nehéz megmondani, hogy pontosan mi okozhatta nála a tévképzeteket. Kialakulhatott drogindukált állapotban, de akár skizofrénia is produkálhatta a tünetegyütteseket. Lehet, hogy krónikus betegségről van szó, ami megfelelően karbantartva, gyógyszeres kezeléssel nem hordoz magában kockázatot” – tette hozzá a pszichiáter.

Molnár Károly hangsúlyozta: nem kell tartani a pszichiátriai betegektől, körükben – a lakosság átlagához viszonyítva – sokkal kisebb arányban fordulnak elő kriminális cselekmények. „Nem kell félni tőlük. Nemcsak a legtöbb páciensünknél, egy átlagembernél sem jósolható meg sokszor, hogy holnap, holnapután mit fog tenni egy adott indulati állapotban” – magyarázta a szakember.

Nem bűnözők, hanem betegek

A statisztika is amellett szól, hogy alaptalan a félelem a pszichiátriai betegekkel szemben, és, hogy az IMEI módszere és betegközpontú kezelése eredményes: a visszaesők aránya mindössze 3-5 százalék – szemben a büntetés-végrehajtási intézetek 40-50 százalékos mutatójával.

Gyilkosok, akik máshogy, másképpen vezekelnek
Az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet 1896 óta működik a Budapesti Fegyház és Börtön területén, a Kozma utcában. Jelenleg ez az ország egyetlen olyan intézménye, ahol a bíróság által elrendelt kényszergyógykezelést, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelést végrehajtják. Továbbá itt látják el azokat a büntetés-végrehajtási intézetekből beutalt elítélteket és letartóztatottakat, akiknek pszichiátriai vagy neurológiai problémájuk van. Őket a kényszergyógykezeltektől elkülönítve, másik épületben helyezik el. Utóbbiak a hivatalosan 311 főt befogadni képes IMEI betegeinek mindössze 20 százalékát teszik ki.

„Az egészségügyi szemléletet tartjuk elsődlegesnek, a nővérek, az ápolók és valamennyi munkatársunk az itt tartózkodókat betegeknek tekintik. Ők nem elítéltek, hanem kényszergyógykezeltek. Ennek megfelelően csupán pár szabálynak kell eleget tenniük: viselniük kell a formaruhát és kötelesek elfogadni, illetve betartani az intézet házirendjét. Hetente fogadhatnak látogatókat, és a kivizsgálások, gyógyszeres, valamint terápiás kezelések mellett tízféle program közül választhatnak” – mesélte korábban lapunknak dr. Laczkó János bv. ezredes, az IMEI főigazgató-helyettese. Hangsúlyozta: „Egy elmebeteg soha nem gyógyul meg, de tünetmentes állapotba hozható.”

Megfelelő háttér, a gyógyszerek rendszerese szedése, kontroll, utógondozás és felügyelet – ezek szükségesek ahhoz, hogy az IMEI-t elhagyó beteg ne essen vissza és ne romoljon az állapota. A későbbi bűnismétlést azonban még ez sem garantálja.

Példátlan vérengzések

Ahogy arról a nyáron beszámoltunk, szintén az IMEI-be került a kulcsi mészáros. H. Csanád Jutas saját házukban négy rokonát megölte, édesanyját és nővérét életveszélyesen megsebezte. A férfi minden kihallgatásán azt vallotta, hogy gyűlöli a családtagjait, és nem érez sajnálatot azért, amit tett, lelkiismeret-furdalás sem gyötri. Vallomásait mindig úgy adta elő, mintha mi sem történt volna. A fiatalember a nyomozás elején még azt is kikérte magának, hogy elmeorvosok vizsgálják, mondván, ő nem bolond, hanem gyilkos.

Annak idején szintén nagy vihart kavart a salgótarjáni mészáros ügye. A férfi kilenc nappal a mészárlás előtt hagyta el ugyanis az elmegyógyintézetet. Akkor egy általunk megkérdezett pszichiáter azt mondta, az elbocsátás lehetett teljesen indokolt és jogszerű. A baj akkor történik, és az ilyen esetek akkor kivédhetetlenek, ha a beteg később nem szedi a gyógyszereit.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik