Közös megegyezéssel zárná le a bírói pereket az év végéig Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke – írta a Magyar Hírlap.
A lap pénteki számában megjelent interjújában Handó Tünde arra a kérdésre, hogy mire számít a jövőben, miután már három elbocsátott bíró is megnyerte első fokon munkaügyi perét, kifejtette: reméli, hogy az Országgyűlésben a bírói kényszernyugdíjazással kapcsolatos jogalkotási folyamat mihamarabb befejeződik, és abban figyelembe veszik javaslataikat.
“Ha ez megtörténik, akkor már az idén le lehet zárni ezeket az ügyeket” – mondta, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, majd igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ennek módja a peren kívüli megállapodás lenne-e.
Mint arról korábban írtunk, nem enged a hatalom a tisztségükbe visszahelyezett bírák ügyében. A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság – az országban elsőként – augusztus végén két kaposvári bíró, e hét kedden pedig egy újabb tanácsvezető bíró esetében jogellenesnek ítélte a köztársasági elnök és a Kaposvári Törvényszék 62 éves korhatár miatt meghozott felmentő határozatát, ezért mindhármukat visszahelyezte bírói tisztségükbe. Az Országos Bírósági Hivatal azonban fellebbezett, így az augusztus 23-án hozott két elsőfokú döntés nem vált jogerőssé.
Az Alkotmánybíróság július közepén mondta ki, hogy formai és tartalmi szempontból egyaránt sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket az Alaptörvény, illetve a bírák jogállásáról szóló törvény módosítása. Ez a bírák nyugdíjkorhatárát az általános nyugdíjkorhatárhoz (jelenleg 62 év) igazította. Orbán Viktor kormányfő sietve kijelentette: marad a bírák nyugdíjazásának új rendszere.
Ehhez képest a szaktárca vezetője másfél hete a bírák nyugdíjkorhatárának 62-ről 65 évre emeléséről szóló módosító javaslatot terjesztett a törvényhozás elé. Az ügyet a strasbourgi európai emberi jogi, illetve a luxembourgi uniós bíróság is vizsgálja. A bíróság a brüsszeli bizottság kérésének megfelelően gyorsított eljárásban már októberben tárgyalja a kérdést.
