A kutatóközpont lenne az Európai Unió egyetlen Magyarországon megvalósuló tudományos nagyberuházása, amely sokmilliárdnyi működő tőkét vonzana Szegedre, és több száz új munkahelyet teremtene – mondta a politikus. – Ha a kormány „bevállalja” azt a nemzetközi botrányt, hogy lemondja a projektet, az azt eredményezi, hogy hosszú évekig senki nem vesz majd komolyan semmilyen magyarországi beruházási szándékot.
A Heti Válasz cikke szerint Szeged – a város és a tudományos irányítást magához ragadó Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – nem kellő megalapozottsággal „bujtotta fel” a politikát az ELI-ügy támogatására.
A projektet előkészítő ELI-HU Nonprofit Kft.-nek a 2011 decemberében a kutatóközpont megtervezésére kiírt közbeszerzési pályázatában az szerepel, hogy az előre nem definiálható műszaki megoldások miatt az ellenszolgáltatás mértékének csak a nagyságrendje becsülhető, a pontos értéke, illetőleg a pontos tartalmi elemei nem, illetve a projekt műszaki leírását sem sikerült összeállítani, mivel a talajmechanikai szakvélemény szerint a kivitelezés területén a talaj szerkezete miatt az alapozási síkok 6-75 méter között változnak.
A jogszabályok alapján a projektcég nem vehette volna igénybe a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által számára 2011 novemberében megítélt 2,8 milliárd forintos támogatást, mivel a megelőző évben saját tőkéje negatív volt.
Tavaly novemberben az ELI-HU Kft. megígérte, hogy 2012 januárjában benyújtja a nagyprojekt dokumentációját az Európai Uniónak. Ez az aktus azóta várat magára.
A lap információi szerint e hibák is hozzájárultak ahhoz, hogy a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntése alapján augusztus 31-ig felül kell vizsgálni a teljes ELI-beruházást. A Heti Válasz miniszterelnökségi forrásai szerint a botránynak bal- és jobboldalról is lesznek néven nevezett felelősei. A kockázatos szegedi helyszínt 2006 óta erőltette a város és az egyetem, ugyanakkor egyértelmű, hogy az ELI-HU állami projektcég mai vezetése is hozzájárult a „szuperlassú lézerügyintézéshez” – írta a Heti Válasz.
Botka László szerint, ha a hetilap cikke valóban a kormányzat álláspontját tükrözi, „szürreális”, hogy a projekt lemondásának okaiként csupa olyan kérdést sorol fel az újság, amely a kormány felelősségi körébe tartozik.
Lehrner Lórántot, az ELI-HU Kft. ügyvezetőjét az NFÜ elnökhelyettesi posztjáról helyezte a kormány a 90 százalékban állami tulajdonú cég élére, fizetésének nagysága is közvetve a kormány döntési körébe tartozik – tudatta a polgármester.
Az, hogy 2010-ben negatívvá vált a projektcég tőkéje, kormányzati döntés eredménye. 2010 elején a Bajnai-kabinet mintegy egymilliárd forint támogatást ítélt meg kutatóközpont terveinek előkészítésére. Az összeg folyósítását a kormányváltást követően azonban felfüggesztették, ez „kergette veszteségbe” a céget – közölte Botka László.
A tudományos nagyberuházás tervezett helyszíne az öthalmi egykori szovjet laktanya. Minden talajmechanikai felmérés azt mutatja, a terület alkalmas a berendezések fogadására – tudatta a politikus.
A tervek szerint a világon jelenleg létező legnagyobb lézernél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű kutató szuperlézer épül Szegeden. Az ELI projekt (Extreme Light Infrastructure) az összeurópai érdekeltségű kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő 44 nagyberendezés egyike. A berendezés megépítésének előkészítésében 13 ország vett részt.
Az ELI nemzetközi irányító bizottságának 2009. október 1-jei döntése értelmében a lézerberendezést három helyszínen (Prága, Szeged, Bukarest) építik meg. A lézerközpontokat közös menedzsmenttel, a ELI ERIC nemzetközi szervezet keretei között fogják üzemeltetni és hasznosítani.
A szegedi központ építésének közvetlen költsége – amelyet döntő részben uniós forrásból fedeznek – 245 millió euró, a közvetett hatásokat is számítva azonban a beruházás becslések szerint több mint 300 millió eurós jövedelememelkedést generál a régióban.
