Belföld

Navracsics: Sólyom rosszul látja

Építőipari hasonlattal kontrázta az exelnök minapi vádjait a miniszter, akiről azt is megtudjuk, hogy Gyurtával levelezik, Oránnal pedig nem vitatkozik. Sitt, hossz és puncs a Magyar Nemzetben.

A héten Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a kormány problémamegoldó embere. Pénteken Lendvai Ildikó félázsiázós kérdésére reagált, valamint pánikoló fiatalok fővédnöke lett, szombaton Sólyom László hetiválaszos kritikájára válaszolt a Magyar Nemzetnek adott interjújában.

“Rendkívül becsülöm Sólyom Lászlót, aki tanárom volt, és akit a magyar közélet egyik legtiszteletreméltóbb szereplőjének tartok” – ebbe a verbális sztaniolba csomagoltamondandóját Navracsics.

A volt köztársasági elnök hetiválaszos interjúját már elemeztük, mielőtt befogadnánk Navracsics szavait, idézzük fel itt is, hogyan háborgott Sólyom a kormány stílusa, a szabadságharc és a fülkeforradalom miatt.

Ezek Sólyom szavai

„Nem árt emlékeznünk rá, hogy Magyarország – sok nagy sikerünk mellett – a bukott szabadságharcok országa. A harc jó jelszó lehet, a tényleges háborúzás azonban – mármint az ország szempontjából – tévedés volt. Megvalósult a rajtaütésszerű törvényhozásban, az előkészítés és indoklás nélküli intézkedésekben. Háborúban senki sincs biztonságban. A jogbiztonság hiányát nem csak a gazdasági élet panaszolja és sínyli meg. Az igazi baj az, hogy az ország működésének alapjai is bizonytalanná váltak, amikor az alkotmány a napi hadműveletek puszta eszközévé lett. Gondoljunk a gyakori, a képviselőket is meglepetésként érő alkotmánymódosításokra, a sarkalatos törvényhozás fordulataira, amelyek, például egyházügyben a csatlós sereget is hidegzuhanyként érik” – fogalmazott Sólyom.

Másutt így összegzett: „Az eddigi eredmények nem igazolják a háborús módszert. A legnagyobb ellentmondás az, hogy valójában nincs is háború.” Majd hozzáteszi, hogy míg az eurózóna országai, sőt Lengyelország, Csehország és Szlovákia is úgy kezelte a válságot, hogy közben megőrizte alkotmányos kultúráját, „a magyar kormányzat, a magyar törvényhozás lerombolta” azt.

Megint másutt, a magyar kétharmad térfoglalására és román belpolitikai villongásokra utalva így nyilatkozott Sólyom: „Ez az érv azt a veszélyes tévedést sugallja, mintha az alkotmányos korlátok átlépése a többség megszerzésétől vagy létszámától függően más megítélés alá esne. Azt a száz százalék sem engedheti meg magának… Amikor itthon egyéni indítvánnyal lefejezik a bírói hatalmi ágat, ahogy eltávolították a Legfelsőbb Bíróság vezetőjét, az semmivel sem különb a Basescu menesztésére tett kísérletnél.”

A kétharmaddal átírt alkotmányra pedig ezt mondta az exelnök: „A kultúra nem mást: önkorlátozást jelent. Megfogjuk a kést, a villát, holott a törvény nem tiltja, hogy kézzel együnk.”

És íme Navracsics mondatai

Navracsicsról tudni, hogy késsel-villával jól bánik, épp úgy mint a szavakkal: kultúrlény.

A fönt citált tiszteletkör után így reagál Sólyomra: “Szempontrendszere – teljesen legitim módon – az 1989–90-es átmeneti, és azt követő közjogi berendezkedésen és kultúrán alapul. Az ő kritikája a most zajló átalakulási folyamat közben nagyjából olyan, mint amikor egy felújításra szoruló épületnél a bontási és kezdetleges építési szakaszok után valaki azt mondja, hogy ‘ez rondább, mint amilyen korábban volt’. Igen, lehet, hogy jelenlegi állapotában nem olyan szép, de látni kell, hogy az alaptörvény és a kiépülő intézményrendszer egy új politikai és intézményi kultúrát eredményez. A központosítás önmagában nem lehet sem vád, sem dicséret. A centralizáció vagy a decentralizáció egy kormányzástechnikai eszköz. Ha arról van szó, hogy viszonylag rövid időn belül nagy léptékű változásokat kell végrehajtani – márpedig 2010 tavaszán Sólyom Lászlónak sem lehettek ezzel kapcsolatban kétségei –, akkor a központosítás tűnik hatékonyabb megoldásnak. Ugyanakkor ez nem zárja ki egy későbbi decentralizáció lehetőségét.”

Navracsics szerint a mai magyar helyzetet az ötvenes évek de Gaulle-féle rendeleti kormányzásával lehet párhuzamba állítani. “Az ilyen nagy volumenű alkotmányos, közjogi átalakulásoknál időnként valóban előfordul az, hogy erőltetett tempójú törvényhozás zajlik, de mindez annak érdekében történik, hogy minél előbb kiépüljön az új rendszer” – állítja a miniszter.

És megint Sólyom

A hetiválaszos Sólyom-interjú hosszan foglalkoziott azzal a fideszes ötlettel, miszerint előzetes feliratkozáshoz kéne kötni a választásokon való részvételt. Sólyom Aszófőn alkotmányellenesnek minősítette az ideát, a lapban pedig így fogalmazott: „Korlátozzák az általános választójogot, amely ugyebár történeti alkotmányunk vívmánya, és nem a hanyatló nyugat tévedése volt… Nem is szólva arról, hogy az alapjogok mindenkit megilletnek. Isten napja jóra és gonoszra egyaránt süt. A tudatlan kocsmatöltelék sem zárható ki, márpedig az ötlet éppen egy alkotmányosan igazolhatatlan közéleti tudatossági cenzus.”

Szóba került a választókerületi határoknak az ellenzék által kifogásolt átrajzolása. „Lehet, hogy egy-egy utca vagy falu áttolása másik kerületbe ebben a pillanatban a kormánypártoknak látszik kedvezni, de az országos kiegyenlítődést és a jövő bizonytalanságát tekintve ez belefér abba, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. Arra kell csak vigyázni, hogy a szent szent maradjon. Az előzetes feliratkozás ötletére azonban az eretnekség gyanúja vetül. Az erről szóló vita az Orbán-éra egyik legfontosabb vitája lesz.”

És megint Navracsics

Navracsics Tibor az ellenzékre futtatja ki a választási regisztrációval kapcsolatos felvetést, és azt kérdi: “Ki az, aki megakadályozza a szocialistákat, hogy szavazóikat rábeszéljék arra, hogy menjenek el és iratkozzanak fel?”

A hétvégi hangulatnak tudjuk be, hogy némi intimpistáskodás is keveredett az interjúba, mégpedig az olimpia kapcsán. “Talán elárulhatom, hogy Gyurta Danival régóta levelező viszonyban vagyunk, de természetesen az összes magyar sportolóért szorítottam – szól a miniszter. – Minden elképzelésemet felülmúlta a csapat szereplése, és a sportbeli teljesítményen túl azt is rendkívül fontos hozadéknak tartom, hogy itthon is közmegegyezést teremtett a siker. Régóta nem volt olyan közös élményünk, hogy párthovatartozás nélkül mindenki egy emberként szorított a magyarok szerepléséért.”

A Magyar Nemzetben közölt interjúban felvetődik, hogy Szabó Máté ombudsman számos országgyűlési döntés miatt fordult az Alkotmánybírósághoz, legutóbb az egyházügyi törvény egyes rendelkezéseit kifogásolta. “A demokrácia lényegének tartom, hogy ennyi aggály születik, és ezeket meg is tudjuk vitatni – állítja Navracsics Tibor. – Ugyanakkor fontosnak tartom leszögezni, hogy a velencei bizottság alaposan megvizsgálta az egyházügyi törvényt, és azt mondta, hogy Európa egyik legszínvonalasabb egyházügyi szabályozása született meg. Szabó Máté a parlament elismerésre vonatkozó szerepvállalását kifogásolja, ami a jogalkotó tudatos és jól átgondolt döntése volt. Az ombudsman beadványa ezért szerintem nemcsak egy technikai problémára utal, hanem egy koncepcionális kérdésre, amit az Alkotmánybíróság el fog majd dönteni.”

Az interjúban elhangzik a következő kérdés: “Ön szerint Szabó Máté aktivitása a “fékek és ellensúlyok” részeként vagy – ahogy korábban a miniszterelnök fogalmazott – egyfajta „ellenforradalmi tevékenységként” értelmezhetõ?”

Navracsics viccesen: “Nincs a világon az a pénz, amiért vitába bonyolódnék a miniszterelnök úrral.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.