Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének huszonharmadik évfordulója alkalmából megemlékezés zajlott szombat délelőtt a belvárosi Vértanúk terén lévő Nagy Imre-szobornál, ahol Orbán Viktor koszorút helyezett el.
Az eseményen mások mellett megjelent Nagy Imre unokája, Jánosi Katalin, valamint Alberto Bottari de Castello pápai nuncius, a Szentszék budapesti nagykövete, Áder János köztársasági elnök, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, továbbá az Egyesült Államok nagykövete és Izrael nagykövete.
MSZP: Nagy Imre nem kért kegyelmet
A szocialisták “Egy demokrata emlékére, aki nem akart alattvaló lenni” címmel adtak ki közleményt.
Ebben egyebek mellett azt írják: “Olyan korban élt, amikor az emberek nem merték kritizálni a hatalmat, nem mertek véleményt formálni, mert az állásukba, a létbiztonságuk elvesztésébe kerülhetett. Olyan korban vállalta fel a demokrácia, a köztársaság, a szabadság iránti elkötelezettségét, amikor ez életveszélyes döntésnek számított. A hatalom az életének elvételével fenyegette, mégsem tört meg, nem engedett az elveiből. Nem kért kegyelmet a megszállóktól, a hatalommal visszaélőktől… Ma Nagy Imre azért példa számunkra, mert megmutatja, hogy kell észrevenni azt, amikor elveszik a szabadságunkat, elveszik a jogainkat, elveszik a létbiztonságunkat, és ilyenkor nem szabad hallgatni. Nagy Imre az élete árán is ragaszkodott az elveihez. Nagy Imre kivégzésének napja egyben a megbékélés napja Magyarországon. Megbékélni lehet, de fontos emlékezni arra, hogy voltak emberek, akik választottak, hogy leszegett fejű, megtört bábjai lesznek a hatalomnak vagy demokrataként, szabadon élnek tovább.”
A múlt
Nagy Imrét, az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökét, Maléter Pál honvédelmi minisztert és Gimes Miklós újságírót – törvénysértő ítélet után – 1958. június 16-án végezték ki Budapesten. Holttestüket a börtönudvaron betonba ágyazták, majd 1961-ben titokban átvitték a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájába.
A kivégzések harmincadik évfordulóján, 1988-ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság felhívást intézett a társadalomhoz az 1956 utáni megtorlás áldozatainak erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációja érdekében. A köztemetőben június 16-án mintegy négyszázan koszorút helyeztek el a 301-es parcellában, és felolvasták a kivégzettek 244 fős listáját; ugyanazon a napon a párizsi Pére Lachaise temetőben a családtagok jelenlétében felavatták Nagy Imre jelképes sírját.
1989. június 16-án Budapesten – ahogy akkor nevezték – a nemzeti gyász és megemlékezés napján a Műcsarnok lépcsőjén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, valamint a tragédia minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót. A kormány és az ellenzék közös szervezésében zajló gyászszertartáson mintegy 250 ezer ember búcsúzott a mártíroktól. Az ünnepélyes újratemetésre az Új köztemető 301-es parcellájában került sor, ott, ahol a maradványokat megtalálták.
Az újratemetés dátuma az ötvenhatos vértanúk emléknapja.
