Belföld

A baloldal tarolt a francia választásokon

francia baloldal ps (francia választások)
francia baloldal ps (francia választások)

Soha ennyien nem maradtak még távol az urnáktól Franciaországban az V. köztársaság fennállása óta. A szélsőjobboldal erős, de nem biztos, hogy kap helyet a nemzetgyűlésben.

Rekordméretű távolmaradás mellett a baloldali pártok megnyerték a francia nemzetgyűlési választások első fordulóját – ismertette az Ipsos közvélemény-kutató intézet becslésén alapuló exit poll eredményét vasárnap este a France 2 közszolgálati televízió.

A becslések szerint a Francois Hollande államfőt támogató parlamenti baloldal 47,8 százalékot ért el. Ezzel az eredménnyel 577 képviselői helyből 305-353-at, azaz abszolút többséget szerezhet meg a jövő vasárnapi második fordulóban, így eldőlt: a május 6-án megválasztott szocialista elnök irányíthatja az országot és megvalósíthatja programját.

A második forduló tétje az lesz, hogy a Szocialista Párt (PS) egyedül meg tudja-e szerezni az abszolút többséget, vagy pedig szüksége lesz a hagyományos szövetségesei, a két minisztert is adó Zöldek, valamint az elnököt támogató, de a kormányzati szerepet elutasító radikális és kommunista Baloldali Front támogatására.

A PS jövő vasárnap legrosszabb esetben 283, maximum pedig 319 helyet szerezhet meg, az abszolút többséghez pedig 289 képviselőre van szükség. A 7 százalékon álló radikálisoknak 14-20 helyük lesz, a Zöldek viszont nem fognak tudni önálló (legalább 15 fős) frakciót alakítani, miután csak 8-14 képviselőt küldhetnek majd a nemzetgyűlésbe.

A várhatóan ellenzékbe szoruló jobbközép Népi Mozgalom Uniója 35,4, a szélsőjobboldali Nemzeti Front 13,4 százalékot, a centrista Modem pedig 1,5 százalékot kapott. A jobboldal 227-266 közötti helyre számíthat, a centristáknak 0 és 3, a szélsőjobboldalnak pedig 0 és 2 közötti képviselője lehet az alsóházban. Az előző nemzetgyűlésben a jobboldalnak 343, a baloldalnak pedig 228 képviselője volt.

A választásra jogosult közel 46 millió francia állampolgár alig 57 százaléka járult az urnákhoz. A parlamenti választásokon a távolmaradás hagyományosan jelentősebb Franciaországban az elnökválasztáshoz képest, de az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében még soha ennyien nem maradtak távol a nemzetgyűlési választások első fordulójában. Az alacsony részvétel miatt a vártnál kevesebb helyen juthat be három jelölt a második fordulóba. Emiatt elképzelhető, hogy a jelentősen megerősödött és harmadik helyen végzett Nemzeti Frontnak egyetlen képviselője sem lesz a nemzetgyűlésben.

A kétfordulós választáson a parlament alsóháza, a nemzetgyűlés 577 képviselőjét választják meg 6603 jelölt közül a franciák: a szavazásra jogosultak csak egyéni jelöltekre szavaznak, pártlisták nincsenek. Azokban a választókörzetekben, ahol egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok több mint felét, második fordulót rendeznek, ahová azok a jelöltek jutnak be, akik több mint 12,5 százalékos eredményt értek el az első fordulóban.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik