A történelemérettségik általában nem is a legrosszabbul szoktak sikerülni. Tavaly 3,75-ös átlagot értek el a vizsgázók, ettől – csakúgy, mint az azt megelőző évben – csak a fizika és a kémia átlageredmény volt jobb. Az érettségi tárgyak összevont átlageredménye 2011-ben 3,65 volt.
A szóbeli tételek között majdnem mindig szerepelt a történelem az érettségi több mint másfél évszázados történetében, de írásbeliként 2005-ben, a kétszintű érettségi nyitányakor debütált. Az az év persze nem ettől lett emlékezetes, hanem arról, hogy idő előtt kiszivárogtak egyes tantárgyak tételei. A történelemtesztek is kísértetiesen hasonlítottak ahhoz, ami napokkal korábban az interneten megjelent. A nagyszámú fellebbezés miatt végül az emelt szintű írásbelit meg is kellett ismételni.
2006-ban is még több súlyos szakmai kifogás merült fel a feladatokkal kapcsolatban: egy 56-os forráselemzési feladatban fiktív idézet szerepelt (a feladatlap összeállítói semmilyen módon nem jelezték, hogy a szöveg kitalált). Szintén sokan bírálták az „aktívan politizáló” Wittner Mária visszaemlékezéseinek beemelését a feladatsorba. A következő években azonban mind a szervezést, mind a tartalmat tekintve – kisebb bakikat leszámítva – lassan beállt a rendszer, így a történelemérettségi is.
| A 2012-es érettségi megoldásai a HIR24-en! |
| Szerdán 13 órától olvashatók a történelem középszintű érettségi tesztek megoldásai! |
Tételek és korszakok
Magyarországon pedig 1851-től számíthatjuk a matúra történetét.1949-ig a konkrét érettségi tételeket az iskolák igazgatói terjesztették fel, és azokat az érettségi elnökök fogadták el. A Magyarországon lezajlott első érettségik egyikén, a Budapesti Piarista Gimnáziumban 1851 szeptemberében a következő tételekre kellett megfelelniük a maturálóknak:
„1. A rómaiak és az athéniek összehasonlítása. (Fordítás magyarból latinra)
2. Írja le körülményesen születési helyét.
3. Szerkesztessék egy beszéd a tudományoknak az emberek boldogságára való befolyásáról.
4. Adassék elő azon következmények, melyeket az emberek társalkodása eredményez.
5. Szerkesztessék egy beszéd a tudományok hasznosságáról.”
1895-ben a Hódmezővásárhelyi Református Főgimnáziumban a kor nagy eseményére való tekintettel már „A magyar ifjúság szívbéli ünneplése és benső fogadástételei a milleniumi ünnepélyek alkalmával. (Szónoki beszéd)” című tételről kellett beszélnie a vizsgázóknak. A 20. században egyre fontosabbá vált a(z aktuális) nemzettudat kialakítása, s ez okból a történelemtantárgy is. Érdekesség és elrettentő példa a mai maturálóknak, hogy például 1928-ban 120 tételből kellett történelem vizsgát tenni, ebből 102 magyar, 18 pedig egyetemes vagy általános témákat ölelt fel.
A két világháború történelem tételei között természetesen Trianon volt a leggyakoribb téma. 1932-ben Mosonmagyaróváron például a „Mire tanítja a magyar történelem a szomorú jelen ifjúságát?” kérdésre kellett válaszolniuk a vizsgázóknak. 1938-ban Miskolcon a leánygimnáziumban a „Történelmi jogunk Nagy–Magyarország területéhez”, ugyanebben az évben az – akkor még szintén középfoknak számító – miskolci tanítóképzőben pedig „A Trianon elleni küzdelem lehetősége és módja a népiskolai történelemtanítás keretében” volt a fő vizsgatétel.
Központosított tételek
1949-ben központosították az érettségi tételeket (is), de már az azt megelőző évben is megmutatkoztak a középiskolákban az új (és persze fényes) szelek. A gyöngyösi állami Koháry István Gimnáziumban például arra kellett megfelelni a diákoknak, „Hogy használható fel az atomenergia a szocializmus építésében.” Ugyanebben az évben a VIII. kerületi állami Zrínyi Miklós Gimnáziumban vagy „A kapitalizmus bírálata Az ember tragédiájában” vagy „A magyar népi demokrácia útja a romoktól az ötéves tervig” című tételekből húzhattak egyet a végzősök. 1949-től a szelek már a mindenkinek a központból (a Szalay utcából) fújták a tételeket is.
1978-ban megszüntették a történelem érettségit, de 1980-ban közkívánatra ismét a szóbeli érettségi tantárgyak közé került, 2005-től pedig már írásbelizni is kell a maturálóknak.
Mi volt az utóbbi években?
2010-ben a magyar történelemhez tartotó kifejtős kérdések a Hunyadi-kor hadjárataira, a kiegyezés utáni idők gazdasági fejlődéséra, a honfoglalás kor társadalmi viszonyaira, az 1849-es tavaszi hadjárat politikai következményeire, az ellenforradalmi rendszer 20-as évek eleji belpolitikai konszolidációjára és a rendszerváltásra vonatkoztak. (Ezek közül kettőt kellett kidolgozniuk a maturálóknak.) Az egyetemes történelem tételek között többek között az ókori Görögország hitvilága, és a 20. századi női szerepének és divatjának változása szerepelt.
Tavaly a feladat-spaletta a gótikus építészettől a nemzetiszocialista államig, a Mátyás-kortól a Kádár-korig, és a rendszerváltásig terjedt. A feladat típusát tekintve is egészen különbözőek a kérdések, fényképes, térképes példák éppúgy szerepelnek, mint táblázatos vagy egyéb források feldolgozására épülők.
Több mint a fele magyar történelem
Az írásbeli feladatsort mindkét szinten 60 százalékban a magyar, 40 százalékban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódó feladatok alkotják. Az összes feladat felét a XIX. és a XX. század történelme adja.
A középszintű írásbeli vizsgája idén is 180 percig tart. Két feladatsorból áll: az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok, valamint a szöveges (kifejtendő) feladatok megoldásából. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és azok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja. Az emelt szintű írásbeli 240 perces és szintén két feladatsorból áll. A diákok először az I. feladatlapot oldják meg, a dolgozatokat 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. Ezután osztják ki a II. feladatlapot.
Idén is használhatnak a diákok középiskolai történelmi atlaszt, továbbá vizsgacsoportonként legalább három példány helyesírási szótárt, amelyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít.
