Folyamatos gyógyszerellátási gondokkal fog szembenézni a magyar lakosság, amennyiben a kormány nem látja be, hogy az egészségügy további forráskivonásokat már nem bír elviselni gyógyszerfronton – mondta a Hír24 megkeresésére Sinkó Eszter egészségügyi szakközgazdász, reagálva a Napi Gazdaság keddi értesülésére, mely szerint a Széll Kámán Terv kettes verziója a gyógyszerkassza újabb drasztikus megkurtításáról rendelkezik.
A lap a friss konvergenciaprogramra hivatkozva azt írja, leghamarabb 2060-ban érhetjük el, hogy a GDP jelenlegi 4,5 százaléka helyett 6 százalékát fordíthassuk az egészségügyre. De ez is csak abban az esetben sikerülhet, ha az előirányzott megtakarításokat a tervek szerint végrehajtják, ami a gyógyszerkasszánál idén az első Széll Kálmán tervhez képest további 10 milliárd, jövőre pedig újabb 40 milliárdos kurtítást jelent.
A betegeken csattan az ostor
„Iszonyatos pénzről van szó. A korábbi és a jelenlegi megvonásokkal együtt, összesen 170 milliárdos megtakarításról beszélünk, ami egészen egyszerűen irreális két év alatt elérni. Ilyen gyorsasággal, ekkora összeget képtelenség megspórolni a rendszerből anélkül, hogy ne sérülne az ellátás színvonala, és a betegek ne éreznék meg a hátrányát” – fejtette ki a szakközgazdász, aki szerint amellett, hogy a gyógyszercégek egymás után fognak kivonulni a magyar piacról, a korszerű terápiák is elkerülik majd az egészségügyet, a lakosság életkilátásai pedig nemhogy javulnának, rosszabbodnak majd.
„Egy ilyen beteg nemzet, mint a magyar folyamatos gyógyszerellátási gondokkal fog szembenézni. Eddig csak a kórházak küzdöttek korszerű terápiát jelentő gyógyszerhiánnyal, ezután már a gyógyszertárakon keresztül is nehezebb lesz hozzájutni a készítményekhez. Ráadásul a vaklicit már nagyon durva árversenyt generált a generikus készítmények között, ez hosszútávon nem folytatható” – nyilatkozta Sinkó. Hozzátette: „a betegek lesznek a legnagyobb vesztesei a spórolásnak. Sajnos semmi biztatót nem tudok mondani.”
Fotó: Kummer János
Gyógyszer híján leállt a rákkezelés
A gyógyszerellátással már eddig – újabb forrásmegvonás nélkül – is akadtak problémák. Mint arról korábban beszámoltunk, a Népszabadság hétfői számában írt arról, hogy az OEP központi gyógyszerbeszerzése miatt március végén több kórházban is félbe kellett szakítani daganatos nők kezelését. A megkötött szerződésben ugyanis negyedéves kereteket állapítanak meg, és ha a tervezettnél több nő kezelésére van szükség, és emiatt elfogy a gyógyszer, mint ahogy márciusban meg is történt, a gyártó nem szállít, mert attól fél, hogy a többletet nem fizeti ki neki a biztosító.
Némely kórház időben észlelte a problémát, némi levelezéssel, személyes kapcsolatok megmozgatásával szerzett készítményt a betegeinek. Amelyik kórház nem tudott gyorsan több gyógyszert szerezni, az hazaküldte a mellrákos nőket – írta a lap.
Az OEP a konkrét eset kapcsán megjegyezte, hogy a beérkezett adatok egy korábban befogadott, emlődaganat és egy, alig egy hónapja a speciális finanszírozási körbe bekerült, vastagbéldaganat kezelésére szolgáló készítmény esetében “jelentős, az intézményi keretszámokat meghaladó betegszám-emelkedést mutattak”. Az OEP szerint bár az esetszám emelkedése a korábbi időszak adatai alapján kevéssé indokolható, az egészségbiztosító soron kívül intézkedett annak érdekében, hogy korábban meghatározott kvótákon felül is biztosított legyen a gyógyszerellátás a kórházak és így a betegek számára.
Ha lenne pénz…
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint nem egyedi, és nem új a probléma. Tavaly ősszel, amikor szintén több kórházban elfogyott a rákgyógyszer, azt mondta, ha lenne pénz egy-két havi adagot raktározni, nem lenne ellátási zavar.
„Az átmeneti készlethiány finanszírozási problémákra vezethető vissza. A szükségesnél kevesebb kvótát kapnak a kórházak, ezért fordulhat elő, hogy néhány intézményben nem jut elég gyógyszer a betegeknek. Bár az igény meglenne a többletre, a gazdasági lehetőségek sajnos korlátozva vannak” – mondta.