A kétszázalékos fix kamatozású diákhitel, amit az önköltséges és a részösztöndíjas hallgatók vehetnek igénybe szeptembertől a Diákhitel 2. keretében, 2012-ben 100 millió forint, azt követően ha évente legalább 60 ezren felveszik, legfeljebb évi 7-8 milliárd – a tizedik év végére 60 milliárd – forint terhet jelent az állami költségvetésnek – mondta Lovas Attila, a Diákhitel Központ (DK) Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese keddi sajtótájékoztatóján, cáfolva a sajtóban megjelent adatokat. Lovas Attila szerint a sajtóban megjelent számításokban a költségvetésre terhelték a teljes tőke- és kamattartozást, holott csak a kamat 2 százalék feletti része terheli a büdzsét a fix kamatozású konstrukciónál. Az MTI-nek kiemelte: ha ennél kevesebben veszik igénybe a hitelt, vagy csökken a kamatszint, mérséklődik a kamattámogatással kapcsolatos kiadás is.
Az FN24 kedden, a fejlesztési miniszter háttérszámításaira hivatkozva azt írta, hogy a Diákhitel 2. keretében, az állam által átvállalt kamatok miatt 2020-ra lenullázódhat a Széll Kálmán Terv felsőoktatástól várt megtakarításának hatása. A háttérszámítás szerint 2012-ben 15 milliárd, 2013-ban 62 milliárd, 2014-ben 141 milliárd forinttal növelné a költségvetés kiadásait a rendszer bevezetése, és kifutása után is jelentős terhet jelentene a büdzsének, 2020-ra már 798, 2021-re 899 milliárd forinttal rontaná az egyenleget a Diákhitel 2.
