Az új diákhitel bedöntheti a büdzsét

Egy, az FN24 birtokába jutott háttérszámítás szerint a Diákhitel 2. lenullázza a Széll Kálmán Terv megszorításait. A fejlesztési miniszter által jegyzett titkos dokumentum szerint a tandíj ellenében létrehozott konstrukció néhány év múlva megduplázhatja az éves hiányt.

Korábban a témában:

A felsőoktatási törvény, illetve a keretszámokról szóló rendelet drasztikusan lecsökkentette az államilag finanszírozott egyetemi, főiskolai helyeket és bevezette a részösztöndíjas, illetve az önköltséges képzési modellt. Szeptembertől viszonylag kevesen tanulhatnak ingyen (ők is, csak ha szerződésben vállalják az erősen vitatott „röghöz kötést”), és sokan tanulhatnak tandíj, illetve „féltandíj” ellenében. A megszorításokat többek között a Széll Kálmán Tervben leírt forráskivonási kényszer diktálta, amely 2020-ra 56 milliárdos megtakarítást vár a ”reformtól”.

A 2008-as, Fidesz által szorgalmazott „szociális népszavazáson” a szocialisták által elképzelt – mindenkire kiterjedő, évi 200 ezer forint körüli, és szociális illetve tanulmányi támogatásokkal árnyalt – tandíj elbukott. Az Orbán-kormánynak így szüksége volt a kommunikációs nehéztüzérségére, hogy kimagyarázza, a most a hallgatók kétharmada által az oktatásért fizetendő súlyos pénz miért is nem nevezendő tandíjnak. A propaganda azonban nyilván kevés volt, így hirtelen kidolgozták a – szerintük minden tanulni vágyónak az egyetemi tanulmányokhoz utat biztosító – Diákhitel 2. rendszert. Ennek az a lényege, hogy a képzési díjra bárki teljes egészében hitelt vehet fel az államtól. A diploma megszerzésig ez a hitel többmilliós, esetenként akár a tízmilliót is meghaladó adósság formájában jelentkezik a leendő munkavállalónál.

diákhitel (diákhitel)
Fotó: Kummer János

Normál banki hitel esetén ehhez még a kamatokat is hozzá kellene számolni, de a Diákhitel 2. esetén az állam nagyvonalú: a kamat 2 százalékot meghaladó részét átvállalja, illetve a törlesztőrészleteket a fiatal diplomás majdani fizetésének általában alacsony (4-6) százalékában rögzíti. (A törlesztőrészlet aránya a fizetéshez képest differenciált, a hitelösszeg nagyságától függ. Extrém esetben, 11 milliós hitelnél ez akár a bér negyedét is kiteheti.) 

Számos oktatási szakértő, a hallgatók, az érdekvédelmi szervezetek, az ellenzék, de még egyes kormánypárti szakpolitikusok is felhívták a figyelmet arra, hogy az új rendszer nem tartható fenn, óriási kockázatokat rejt az államháztartási hiányra. Az FN24 birtokába jutott, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter által jegyzett kormány-előterjesztésből most az is kiderült, hogy a Diákhitel 2. költségvetést fenyegető hatásaival pontosan tisztában voltak a döntéshozók. A még január közepén a kormány elé került dokumentum háttérszámításai pontosan „beárazták” annak költségeit.

E szerint már 2012-ben 15, rá egy évre 62, 2014-re 141 milliárd forinttal terheli meg a büdzsét a rendszer bevezetése, és annak kifutásával az összeg továbbra is meredeken emelkedik. 2020-ra már 798, 2021-re 899 milliárd forint államadósság-növelő tételt jelent az új „csodafegyver”. Jelenleg a magyar GDP mintegy 28 ezermilliárd forint, és a kőbe vésett kormányzati cél szerint az éves hiány ennek 3 százalékát, azaz a 840 milliárdot nem haladhatja meg. Ehhez képest kilenc év múlva (a kormány modellszámításai szerint!), hasonló nagyságrendű GDP esetén a Diákhitel 2. megduplázhatja azt.

A dokumentum felhívta a kormány figyelmét arra is, hogy az alacsony hitelkamat miatt a közgazdaságilag racionális viselkedés az, hogy még azok is felveszik a hitelt, akik nincsenek erre rászorulva, hiszen így a felszabaduló saját forrás befektetésével kockázatmentes nyereség érhető el a központi büdzsé terhére. Az uniós szabályok miatt a rendszerből nem zárhatók ki a többi európai országból érkező hallgatók sem, ha van tartózkodási vagy munkavállalási engedélyük.  Azaz a gazdag (akár külföldi) hallgatók még jobban meggazdagodhatnak az állam jóvoltából.

A dokumentum összehasonlítja a következő évekre a Széll Kálmán Tervben leírt felsőoktatási megszorítások által megtakarított és a Diákhitel 2. kamattámogatási vállalása által kifizetendő összegeket is. E szerint 2019-ig az előbbi jön ki győztesnek, egyre kisebb előnnyel, onnantól viszont átbillen a mérleg. 2020-tól többe kerül a Diákhitel 2. az országnak, mint a megszorításokból megspórolt, jövőfelélő „felsőoktatási reform” költségvetési hozadéka. Ezt mutatják a kormány által elkészített háttérszámítások!

Szeptembertől – tehát mindezeket a háttérszámításokat ismerve, s attól függetlenül – bevezetik az új diákhitelrendszert. Bugár Csaba, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója az erről szóló januári kormánydöntést követően elmondta, az emelkedő forrásigényt képes lesz finanszírozni a Magyar Fejlesztési Bank, továbbá azt is, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) biztosítja majd a források harmadát. Ez azonban egyáltalán nem biztos. Maga a nemzeti fejlesztési miniszter által jegyzett dokumentum hívja fel arra is a figyelmet, hogy az új modell az eddigi – nemzetközileg is sikeresnek mondható – diákhitelrendszert koncepcionálisan alakítja át, s ez bizony veszélyezteti az EBB részvételét a finanszírozásban.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.