Ada Yonath a kémiai Nobel-díjat két kutatótársával, Thomas Steitz-cel és Venkatraman Ramakrishnannal megosztva 2009-ben kapta meg a riboszómák szerkezetének és működésének mélyreható megismeréséért. A riboszómák univerzális sejtszervek, amelyek lefordítják a DNS-molekulában kódolt információkat, azért felelősek, hogy a sejtek összeállíthassák a működésükhöz szükséges fehérjéket.
1964 és 2009 között Yonath volt az első nő volt, aki kémiai Nobel-díjat kapott, de a kémiai díj megelőző 108 éves történetében is csupán 3 kitüntetett nő akadt a 150 férfi mellett. “A tudomány művelése férfinak és nőnek egyaránt nehéz. Nem az számít, hogy nő valaki vagy férfi, a kíváncsiság a fontos a kutatásban” – vélekedett Yonath az MTI kérdésére válaszolva. “Nekem a kutatás és a család is fontos volt mindig” – tette hozzá a tudós, aki kollégái, lánya és unokája képeivel zárta vetítését.
Ada Yonath kutatásai során baktériumok riboszómáit kristályosította ki, majd vizsgálta háromdimenziós szerkezetüket. Krisztallográfiai próbálkozásai 1980-ban az izraeli Weizmann Intézetben kezdődtek, itt állított elő először háromdimenziós kristályokat. A riboszómák térbeli struktúrájának megismerése lehetővé tette, hogy rekonstruálják, miként zajlik a fehérjeszintézis.
“A riboszóma elképesztő molekuláris gépezet, egy emlős sejtben 1-5 millió található belőle, melyek egyenként másodpercenként akár negyven peptidkötést hoznak létre, ráadásul alig tévednek” – nyitott betekintést animációkkal színesített előadásában a riboszómák és a fehérjeszintézis világába a tudós.
