A köztársasági elnök brüsszeli látogatásán arra próbált garanciát adni, hogy Magyarország száz százalékig elkötelezett az európai uniós jövő mellett. Az államfő az interjúban példaként azt mondta: Magyarországnak érdeke, „hogy az euró minél erősebb legyen, hiszen a szerződés aláírásakor elköteleztük magunkat az euró átvétele mellett, kereskedelmi forgalmunk nagy részét euróban bonyolítjuk, a tartalékaink is euróban képződnek, sőt, még az államadósságunk nagy részét is euróban törlesztjük”.
Brüsszel nagyon rossz néven vette Orbán Viktor nyilatkozatát arról, mennyire is legitim a Bizottság, ezért az államfő arról biztosította Barroso elnököt, hogy „Magyarország a Bizottságra, a Parlamentre és a Tanácsra is nagyon is legitim és fontos döntéshozó szervként tekint, már csak a szerződéses kötelezettségei alapján is”. Szerinte az IMF-tárgyalások elkezdésének alapfeltétele, hogy a Bizottsággal jóban legyünk, kéréseit teljesítsük. Brüsszel támogatása nélkül nem lehet sikeres IMF-tárgyalásokat lefolytatni. Ezt Schmitt Pál számára José Manuel Barroso egyértelművé tette.
Az államfő elismerte, a nagy törvényalkotó lázban „becsúsztak hibák”. Ő is hibázott, amikor olyan törvényt írt alá, amit az Alkotmánybíróság vagy valamelyik EU-s fórum később kritizált. Az EU-val az együttműködés szerződéseken alapul. Annak minden pontját kötelesek vagyunk betartani, amiben nem lát komoly hibát Schmitt Pál. Szerinte demokráciadeficit ügyben nem ő a „legmagasabb szint, akivel tárgyalhatnak, akitől garanciát kaphatnak a demokráciára”. Brüsszel is tudja, ő nem döntéshozó elnök, a „döntéseket a miniszterelnök és a kormány hozza”, noha az ő szava is sokat nyom a latban.
Az államfő a plágiumügy újabb fejleményeiről azt mondta, megfogadta, hogy erről nem nyilatkozik, a vádat továbbra is messzemenőkig visszautasítja. A vizsgálóbizottság döntését tiszteletben fogja tartani. Arra a kérdésre, hogy ez mit jelent, a köztársasági elnök azt felelte: „Azt, hogy tudomásul veszem.” A Bruxinfo felvetésére, miszerint az ügy már ártott annyit neki és az elnöki intézménynek, hogy távoznia kellene a pozíciójából, az elnök azt mondta: „Annyit ártott, amennyire hagyták, hogy ártson”, ő érzi a felé irányuló szeretetet és bizalmat. „Nyilvánvaló, hogy az ország kétharmadának még mindig megfelelő elnök”, hiszen munkáját a legjobb tudása szerint végzi. Szerinte a plágiumügy „annak köszönhető, hogy megpróbálta segíteni a kormány munkáját, és a törvényalkotásban inkább motor volt, mint fék.
Orbán bizalmi kérdésnek tekinti Schmitt ügyét
A kormányfő még nem engedte el a köztársasági elnök kezét – írta a Népszabadság. A lap által megkérdezett fideszesek közül vannak, akik azt prognosztizálták, ha az egyetemi bizottság vizsgálata beigazolja, hogy az államfő dolgozata az 1992-es szabályoknak megfelelően íródott, és azt egy akkori bírálóbizottság megfelelőnek ítélte, akkor az államfő „megmenekülhet”. A lap egyik forrása szerint nehezíti a helyzetet, hogy Schmitt Pál nem szeretne lemondani, távozásra ugyan fel lehet szólítani, de az nem kényszeríthető ki. Az egyetemi vizsgálóbizottság március 28-án teszi le az asztalra a jelentését.
A többség Schmitt távozását akarja
Az emberek 41 százaléka szerint a köztársasági elnöknek a doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú miatt le kellene mondania, 38 százalékuk viszont úgy véli, nem kellene távoznia – ezt állapította meg a Medián. A cég közleménye szerint január végére az emberek döntő többsége (87 százaléka) értesült a plágiumgyanúról, de alig minden negyedik megkérdezett érdeklődött behatóbban az iránt.
