Kezdik birtokba venni a hattyúk a Velencei-tavat

A Kárpát-medence nagy részéről vonulnak ide a királyi madarak vedleni. Ilyenkor akár 6-8 hétre is elveszthetik röpképességüket.

Ahogy tavaszodik úgy lesz egyre több a hófehér madár a csónakkikötőkben, stégeken, nádasokban a Velencei-tavon. Magyarország két legnagyobb tava, a Balaton és a Velencei-tó a bütykös hattyúk szempontjából szinte európai jelentőségű vedlő hely, a Kárpát-medence nagy részéről vonulnak ide a madarak arra az időre, amikor akár 6-8 hétre is elveszthetik röpképességüket. Ebben az időszakban a Velencei-tavon mintegy száz madár tartózkodik- írja a V.tó.info.

A kecses, látványos madár Magyarországon a XIX. század végére teljesen eltűnt, majd az 1970-es évek elején jelent meg újra. Először a Dunántúlon, népesítette be a számára alkalmas vizeket, majd fokozatosan átterjedt a Duna-Tisza közére, az utóbbi években pedig már a Tiszántúlon is megfigyelhetők költő párok.

A bütykös hattyú egyike a legnagyobb röpképes madaraknak, testhossza 145-160 centiméter, szárnya fesztávolsága 208-238 centiméteres, a hím testtömege 9-14 kilogramm, a tojó ennél kisebb, 7-11 kilogramm közötti. Tápláléka vízinövényrészekből és magvaikból, rovarokból, férgekből, kagylókból, apró kétéltűekből és halakból áll. Hosszú nyakával mélyről tépi táplálékát, ahol a récék már nem jelentenek konkurenciát. A bütykös hattyú akár 50 évig is elél, de csak kevesen érik meg közülük a hét évnél idősebb kort.

Nagy vándorok, hidegebb teleken nagyobb távolságokat is megtehetnek jégmentes vízfelszíneket keresve, ilyenkor akár ezer kilométernél is többet vándorolhatnak.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.