E szerint a XXI. század első évtizedében 7,6 százalékkal emelkedett a növényvédő szerekkel szennyezett élelmiszerek aránya, a vizsgálatok során összesen 354 különféle hatóanyagot találtak meg az Európában forgalmazott élelmiszerekben.
Hallgatván az élelmiszer fronton vívott csatákat, azt mondhatom: igencsak békeidőket éltünk a XX. században, legalábbis ami az emberi fogyasztásra szánt táplálékokat illeti. Ugyan ki hallott akkor aflatoxinról, dioxinról, guargumiról, madárinfluenzáról, ki olvasott pentaklurfenolról. És leginkább: ki hitte, hogy eljön egyszer egy olyan kor a mezőgazdaságáról, gyümölcstermesztéséről, állattenyésztéséről annyira híres Magyarországon, amikor majd komoly kémiai, vegyészeti alapismeretek szükségeltetnek minden hétköznapi bevásárláshoz.
A nagy határ- és piacnyitások után először csak a Távol-Keletről érkezett termékekre néztünk gyanakodva, netán a déli gyümölcsöket szemlélve gondoltunk arra, valami gond lehet tisztaságukkal. Ám mára nincs olyan ország (akár EU tag, akár nem), amelyikből ne kaphatnánk kétes eredetű ennivalót, további feldolgozásra szánt alapanyagot. És persze ne legyünk naivak: a honi gazdák között is szép számmal akad olyan, aki vajmi keveset törődik azzal, milyen szennyel fertőzött terméket nyom az orrunk alá a piacon. Miközben azt sem tudjuk, hány fajta és milyen hatású tartósító szerekből keverik ki azokat az adalékokat, amiről még csak nem is sejtjük, milyen károsodást okozhat szervezetünknek.
Csak nyelünk, csak iszunk, csak simogatjuk tömött hasunkat, és legfeljebb akkor kapjuk fel a fejünket, amikor az éppen aktuális rémisztő hírek látnak napvilágot. És ki tudja: honnan leselkedik ránk újabb veszély egy olyan gazdasági világrendben, amelyben a profit iránti olthatatlan vágy már régen felülírt mindenfajta erkölcsi normát. Zugvágóhidakon vágják a zugdisznók nyakát, zuggyárakban zugdisznónak sem adható zugsavanyúságokkal tömik meg a hordókat, amik aztán éttermekben, háztartások polcain kötnek ki, miközben egyre látványosabb kampányokat folytat az egész emberiség az egészséges életmód érdekében.
Abban természetesen mindannyian biztosak vagyunk, hogy az élelmiszerek előállításában érdekeltek túlnyomó többsége teljesen becsületes, a tőle elvárható legnagyobb gondossággal készíti termékeit, (de legalábbis retteg az ellenőrzéstől…). Sajnos azt is pontosan tudjuk, hogy egy töredéknyi kisebbség elegendő ahhoz, hogy a fogyasztók többségét ágynak döntse, jobb esetben egy gyorsan felejthető gyomorrontással, rosszabb esetben ki tudja milyen és meddig ható mérgezésekkel.
A bevezetőben említett vizsgálat szerint leggyakrabban előforduló hatóanyagok közül ötöt rákkeltő, génkárosító, termékenységcsökkentő vagy hormonális hatásúnak tartanak. A bizottság jelentése szerint a vizsgált termékek 4,7 százalékában a megengedettnél magasabb koncentrációban találtak növényvédő szereket, illetve hatóanyagokat.
A vizsgálati eredményből egyértelműen kiderült, hogy az unió országaiban tovább romlott a helyzet. Öt év alatt több mint másfélszeresére emelkedett a többféle szermaradványt tartalmazó termékek aránya. A minták több mint 10 százaléka 4 vagy több különféle hatóanyagot tartalmazott. Olyan élelmiszerre is bukkantak, amelyben összesen 29 különféle hatóanyag volt.
Mondom: három évvel ezelőtti jelentésből szemezgettem. És vajon mit olvashatnánk egy olyan jegyzőkönyvben, amire a múlt héten ütötték rá a pecsétet?
