Belföld

Uniós jogot sérthet a Hoffmann-terv

Uniós jogszabályt sérthet, és közösségi célkitűzésekkel is szembemehet a magyar felsőoktatási törvényben szereplő „röghöz kötés” – tudta meg a Bruxinfo.

Korábban a témában:

A BruxInfo bizottsági forrásból úgy tudja, a december végén elfogadott jogszabályt, és az azt kiegészítő januári kormányrendeletet már vizsgálja is az Európai Bizottság, az oktatási EU-biztos pedig az aggályait már meg is osztotta a kormánnyal. E szerint az új felsőoktatási rendelkezések sértik a személyek szabad áramlásának európai elvét, sőt, a köznevelési törvény szembemehet a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését célzó uniós célkitűzéssel is.

Mint korábban megírtuk az új felsőoktatási finanszírozási rendszerben, aki államilag finanszírozott képzésben szerzi a diplomáját, annak a diplomázást követő 20 éves periódusban bármikor legalább kétszer annyi időt kell eltöltenie Magyarországon, mint amennyi ideig a tanulmányait végezte. Egy orvosnak tehát, aki a hatéves egyetemi képzésének végén általános orvosi oklevelet szerzett, legalább 12 évig Magyarországon kell dolgoznia a diplomázás utáni 20 évben bármikor. Ha nem így tesz, akkor a végzett hallgatónak vissza kell fizetnie az állam részére a teljes egyetemi képzésének költségeit. Az elfogadott törvény és kormányrendelet szerint mindezt a tanulmányok megkezdése előtt szerződésben kell vállalniuk az államilag finanszírozott, tehát tandíjmentesen tanuló hallgatóknak.


Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Az oktatáspolitikáért felelős EU-biztos saját, hivatalos Twitter-csatornáján közölte: „Találkoztam Győri államtitkár asszonnyal, és közöltem vele: félő, hogy a törvény sértheti a munkaerő szabad áramlásának elvét, és növelheti az iskolaelhagyók számát”.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a testület jogi szolgálatai már január közepén megkezdték a magyar jogszabályok jogi vizsgálatát. Több főigazgatóság végzi az elemzést, hiszen több szempontból (foglalkoztatási és oktatási) is aggályosnak ítélte a Bizottság a törvényt és a kormányrendeletet.

Az oktatási EU-biztos kabinete emlékeztetett arra, hogy ritka, de nem példa nélküli, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított oktatási kérdésekben egy tagállam ellen. Ausztria például néhány évvel ezelőtt azért kényszerült szabálymódosításra, mert Bécs városa az egyetemein tanuló diákoknak nem biztosított ugyanolyan tömegközlekedési kedvezményeket, mint a helybéli fiataloknak. Elmondása szerint ugyanakkor a tagállami hatáskörbe tartozó szakpolitikai területeken a szokottnál is óvatosabban jár el a Bizottság, ha egyszer kötelezettségszegési eljárás indításáról van szó.

A szocialista Hiller István múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy a diákhitel 2. rendszer az IMF-tárgyalásokon lehet téma, hiszen az kiszámíthatatlan terheket ró az ország költségvetésére.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.