Belföld

Álmosnak köszönhetjük Magyarországot

Álmos nagyfejedelem szervezte meg az első magyar államot, az ő vezetésével vonult be népünk a Kárpát-medencébe. Ehhez képest az utókor nagyon mostohán bánik emlékezetével. Ennek oka az, hogy igazából nagyon keveset írnak róla régi kútfőink.

Korábban a témában:

A magyarság legkorábbi, időhöz köthető történelmi főszereplőjét a IX. században találjuk, méghozzá Álmos fejedelem személyében, akinek létét a források egybehangzóan igazolják. Történelmi jelentősége vitathatatlan; ehhez képest a köztudat csak az „apró betűs részben” tárolja a nevét.

Születését csodás jövendölés előzte meg, amit ma turul-mondaként tartunk számon. Jellemző, hogy ez a monda két változatban maradt ránk, a krónikákban és Anonymusnál, de a szövegek oly alapvető helyeken különböznek, amelyek indokolják, hogy e kérdésre részletesen térjünk vissza – méghozzá ide kattintva. Az „életrajzi” lényeg, hogy Anonymus szerint Álmos 819-ben született. Nem tudjuk, a mester honnét szerezte ezen értesülését, de a dátum nagyságrendileg helytálló.

Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár államkormányzati művében ugyanis azt írja, hogy 895 körül Árpád fia, Levente a bolgárok ellen vezetett magyar hadat. Ha tehát ekkor Álmosnak fegyverbíró, felnőtt unokája volt, akkor elfogadhatjuk Béla király jegyzőjének állítását – mondja az FN24-nek Szabados György történész, őstörténetünk kérdéseit feszegető sorozatunk állandó szakértője.

Almos(430x286)(1).png (Álmos)

Árpád avagy Álmos?

Azt sem tudjuk, hol született. Történetíróink szerint „Szkítiában”, Etelközben a magyarok földjén. Családjában élhetett az Attila-hagyomány, s elképzelhető, hogy Álmos Muagerisz, kutrigur hun uralkodó nemzetségéből származott, és hun kíséretével „kívülről” érkezett a magyarok közé. Itt átvette a hatalmat, amivel az egész közösségre ráragadhatott a vezér nemzetségi neve, ami ma a magyar alakban maradt fenn – az elméletről bővebben sorozatunk korábbi részében, ide kattintva olvashat.

Származásától függetlenül Álmos a IX. századra a magyarok nagyfejedelme lett. Ez volt az első lépés volt afelé, hogy népünk magyarként fennmaradhatott, sőt, egyedüliként a steppei népek közül keresztény államot alapított Európában. Már ha ő volt az első nagyfejedelem és nem a fia, Árpád. A kérdés eldöntésére ismét két, ellentétes közlés áll rendelkezésre.

Bíborbanszületett Konstantin szerint a kazár kagán Levedi vajdát akarta a magyarok fölé bábfejedelmül állítani. Levedi ezt elhárította, és ajánlott maga helyett egy másik nemzetséget, abból is Álmost és annak fiát, Árpádot. A kagán a magyarokra bízta a döntést, akik, úgymond, azért tartották jobbnak Árpádot, mert tekintélyesebb volt, és nagyra becsülték bölcsességéért.

A császár elmondása viszont több képtelen elemet tartalmaz: Levedi nem mondhatott volna le saját nemzetsége megkérdezése nélkül a – még meg sem szerzett! – főhatalomról, a kazár kagán feltűnően passzív szereplője a történetnek, Árpád pedig eleve nem lehetett tekintélyesebb saját apjánál. Arról pedig korábban szóltunk, hogy a magyarokat nem a kazárok szervezték állammá.

A fejedelemválasztás másik változata Anonymustól ismert. A vérszerződés mondája nem vet fel a fentiekhez hasonló problémát, így nincs okunk a hazai hagyományban kételkedni: „A hét fejedelmi személy, akiket a mai napig hétmagyarnak hívnak, nem tűrte tovább a hely szűkét, tanácsot tartott, hogy szülőföldjüket elhagyva olyan területet foglaljanak el, amelyet benépesíthetnek… Akkor egyhangúan így szóltak Álmos fejedelemhez: >> A mai naptól fogva téged választunk meg fejedelmünkké és parancsolónkká. Ahova a sors elvezet téged, oda mi is követünk << Akkor az említett férfiúk megerősítették Álmos fejedelemnek tett esküjüket: pogány módra vérüket egy edénybe csorgatták. Bár pogányok voltak, közösen tett hűségesküjüket halálukig megtartották…”

Döntő elhatározás

De miért épp Álmosra esett a választás? Az idő igazolta históriásaink magyarázatát, miszerint uralkodói rátermettsége okán, de kortársai szemében erős indok lehetett a nemzetségében erősen élő Attila-hagyomány is. A fejedelemválasztással pedig megszületett a már említett monarchikus magyar állam, amely történelmünk máig egyik legnagyobb jelentőségű döntését hozta meg.

A IX. század végén a Magyar Nagyfejedelemség, az első magyar állam megkezdte súlypontjának áthelyezését a Kárpát-medencébe. Tette mindezt saját, jól felfogott érdekéből, külső kényszer nélkül. Az Etelközzel szomszédos Kárpát-medence hegyeinek védelmében ugyanis egyrészt nagyobb esély mutatkozott a fennmaradásra, mint a síkságon. Másrészt Álmos tisztában volt azzal, hogy a terület jórészt avar törzslakossága egyáltalán nem viseltetik ellenségesen a magyarokkal szemben.

A köztudattal ellentétben nem volt besenyő támadás, Álmos népe nem menekült a hegyek védelmébe, hanem hosszú, éveken keresztül elhúzódó folyamatot kezdett meg – hangsúlyozza Szabados.

Lemondott vagy megöletett?

Az sincs a köztudatban, pedig a források ritka egyöntetűséggel vallják, hogy a magyarokat Álmos, és nem Árpád vezette be a Kárpát-medencébe. Anonymus szerint Vereckén keresztül, a krónikák elbeszélése alapján Erdélyen át. Álmos volt az első magyar uralkodó az új hazában is. Itt érte őt a vég, de már nem újdonság, hogy erre is két variáció ismert. Anonymus változata szerint miután behódoltatták a vidéket, a magyarok három napig mulattak Ung várában. Itt Álmos fiát, Árpádot tette meg utódjául, majd egész egyszerűen eltűnt. A névtelen jegyző a továbbiakban nem szerepelteti.

Krónikáink sötétebb képet festenek. Mind mondják, Erdélyben a magyarok hét kapitányt választottak maguknak, majd a mind közül legvitézebb Árpádot urukká választották. Álmos pedig megöltetett, nem léphetett ugyanis Pannónia földjére. Az erőszakos halál tényén túl az okról nem esik szó, így marad a találgatás. Biblikus ihletésű szöveghely? A Szentírásban ugyanis Mózes még láthatta az Ígéret Földjét, ám oda nem tehette be a lábát… Rituális gyilkosság kazár módra? Ez sem biztos, hiszen nem volt etelközi vereség, ami miatt így kellett volna bűnhődnie az égiek kegyét vesztett uralkodónak. Egyáltalán: miért kell kazár hatást, kazár szokást feltételezni ott, ahol más államszervezési vonatkozásban is alapvető eltérések vannak a kazár és a magyar példa között?

Nem tudjuk, mi az igazság, mint ahogy azt sem, az oldalági öröklés korában mit szóltak a fiú hatalomátvételéhez a fejedelem rokonai. Vagy Árpád testvérei, már ha voltak. A magyar hagyomány mindenesetre egységes abban, hogy Árpád a hatalmat már a Kárpát-medencében vette át, a „honfoglaló” fejedelem pedig Álmos volt.

Miért nem Álmos-ház az Árpád-ház?

Ha így tekintünk Álmos fejedelemre, érthetetlen, hogy a közgondolkodás miért „párducos” Árpádot tekintette a magyarság ősapjának? Miért szorította ki atyját a dicső nemzeti múlt nagyjai közül? Miért nem Álmos-házinak neveztük el az Európa közepén négy évszázadig uralkodó dinasztiát?

A mai közfelfogást Anonymus gestája alapozta meg, amely csak 1746-ban jelent meg először. Az első magyar dinasztiát jelölő praktikus történelmi szakkifejezés, az „Árpád-ház” 1779-től terjedt el. A szemléletformáló hatást Vörösmarty Mihály romantikus eposza, a Zalán futása fejtette ki, amit a költő 1823-ban kezdett el írni. Ezen adatok mögött az alábbi gondolat húzódhat meg: a megszakítatlan magyar megtelepedést vezérlő két fejedelem közül hiába fűződött Álmoshoz a mitikus születés regéje, hiába hallgatta el Anonymus az apafejedelem krónikákból ismert gyászos végét, nemzeti történelmünk új kezdőalakja a sikeres Árpád lett, a diadalmas országfoglalás betetőzője, a szeri gyűlés uralkodója.

Összegzésként viszont elmondhatjuk, hogy bár nem ismerjük Álmos cselekedeteit, de azok hatásait már annál inkább. A tények alapján pedig kijelenthetjük, hogy első fejedelmünk sokkal több volt, mint „honfoglaló Árpád” apja, puszta történelmi előzménye, egy „bevezető mondat” a történelemkönyvek elején. Ezt nem belátni a társadalom részéről hálátlanság, míg a tudomány szempontjából hiba.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.