Az augsburgi csata hatott a világtörténelemre, a magyaroknak szerencséjük volt.
Honfoglalás
A 907-es pozsonyi csatában a magyarok szétverték a kiirtásukra érkező frank sereget, majd a következő évben viszonozták a látogatást.
Mén-Marót vezér büszkén visszautasította Árpád ajánlatát, de a magyar sereggel nem mert szembeszállni.
Salán vezér „nevetni való tréfaként” elküldte az Árpád által kért két korsó vizet és egy nyaláb füvet.
Hegyalját Árpád annak ígérte, aki előbb vágtat fel a mai Tarcal feletti hegyre: Tar győzött, de ellenfele szerint Tar csalt.
Salán vezér gunyoros, hetvenkedő fenyegetést küldött a Pannóniába érkező Árpádnak és magyarjainak.
Álmos vezér harcosai szétverték a kijevi uralkodó seregét, ezek után az orosz fejedelmek sorra hódoltak meg önként a magyarok előtt.
Az Országgyűlés új épületének díszítésére és a honfoglalás ezeréves megünneplésére Munkácsy Mihálytól nagyszabású tablót rendelt a magyar állam.
„Úgy féljünk az ő sokaságuktól, mint a legyek felhőjétől” – mondta Álmos vezér a vitézeinek csata előtt.
Szvatopluk fejedelem lekezelően fogadta a magyarok ajándékát, azt hitte, parasztok jönnek a földjét művelni. Aztán arcára fagyott a mosoly, mert Árpád és népe örökségét jött átvenni.
Attila halála után száz évvel a hunok vagy magyarok ismét kiszálltak Szittyaországból, hogy elfoglalják Pannóniát.
Pozsonynál 907-ben "védekezésből" nyertek a magyar hadak, egy évre rá pedig német földön bizonyították, erejük mit sem csökkent.
A nyugati krónikások vérivó vadállatként írták le Árpád magyarjait, és sokáig hittük, apró termetűek is voltak.
A Brenta folyó mellett vívott csatában a magyarok olyan győzelmet arattak az itáliai király felett, ami azonnal felrajzolta új államukat a nyugati térképekre.
Több mint 1100 éve történt, hogy egy idegen nép kezdett beszivárogni a Kárpát-medencébe, majd sikerein felbuzdulva elindult tömegesen. Kultúráját az itt élőkre kényszerítette, Pannónia földjét átnevezte: Magyarország.
Hét vitézt hagytak életben a csata után, hogy megcsonkítva, megalázva vigyék el a vereség hírét a magyarok hazájába.
A magyarok elpusztítására indult seregével a frank király, ám csalódnia kellett: 908 augusztusának elején már a második hatalmas pofonba szaladt bele.
Két remek csel után oly nagy volt a meglepetés, hogy sok keresztény nyakát még étellel a torkán szúrták át.
A X. századi Európát szipolyozó, rablóhadjáratokból élő, „kóborló” magyar közösségekről alkotott kép hamis. A kard mellett ott volt az ekevas, a százévnyi rablásból összeharácsolt kincseknek pedig nyoma sincs.
Két „morvának” nevezett terület volt régen: az egyiket Árpád magyarjai letörölték a térképről, a másikat „csak” csúnyán elverték. És birtokba vették a Kárpát-medencét.
Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő avatta fel a szegedi múzeum felújított dísztermét, ahol mostantól számos világhírű alkotás látható állandó kiállításon.
Álmos nagyfejedelem szervezte meg az első magyar államot, az ő vezetésével vonult be népünk a Kárpát-medencébe. Ehhez képest az utókor nagyon mostohán bánik emlékezetével. Ennek oka az, hogy igazából nagyon keveset írnak róla régi kútfőink.
Ki volt a honfoglaló Álmos fejedelem édesanyja? Emese – vágja rá mindenki az általános iskola alsó tagozata után. Pedig nem biztos. Mindenről Anonymus tehet?
Egyes híradások arról számolnak be, hogy a magyarokat a besenyőktől elszenvedett katonai csapás kényszerítette a Kárpát-medencébe. Tévedés.
