Schmitt Pál köztársasági elnök nem gondolta volna, hogy még egyszer meg kell védeni doktori disszertációját. Mint az mr1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában felidézte, abban az időben már a MOB elnökeként készült az 1992-es olimpiára, és elég dolga volt akkor. Ezért is érzett késztetést, hogy megírja ezt a dolgozatot, amelyet a legjobb tudása szerint készített el. Segítséget is kapott, hiszen az akkori Testnevelési Főiskola tanácsa kinevezett mellé egy opponenst és egy konzulenst is – tette hozzá Schmitt.
Szerinte, aki valaha is írt disszertációt, az tudja, hogy ezek a dolgozatok törzsadatokra épülnek, a különbségek abból adódnak, hogy ki milyen következtetést von le ezekből a törzsanyagokból. Az elnök “kimondott rosszindulatot” vél felfedezni a vádak mögött. Szerinte volt egy törzsanyag, ami nem szellemi tulajdona senkinek és valóban 30-35 oldal volt az, ami a saját munkája.
Kifejtette, hogy 21 különböző forrása volt a dolgozatának, köztük az ominózus Georgiev-könyv is, amely Schmitt szerint nagyon átfogó anyag volt. Egyébként, ami ebben a munkában rengeteg tényszám szerepel, ő is ebből indult ki – jegyezte meg Schmitt.
Kizárt, továbbá nincs értelme
„Nem szívesen használom saját dolgozatommal kapcsolatban a plágium szót” – mondta, de azért hozzátette, hogy szerinte az ő esetében a „szellemi eltulajdonítás fogalma kizárt, továbbá nincs értelme”. A plágiumot – szerinte – alapból kizárja, ha a bibliográfiában szerepeltetik a törzsművet – véli Schmitt Pál.
Az államfő kérdésre elmondta, hogy azért nem szerepelnek lábjegyeztek a dolgozatában, mert az akkori szabályozás szerint megengedhető volt, hogy a bibliográfiában, egyben tüntesse fel a forrásokat. A kész dolgozat tartalmilag és formailag is megfelelt, miután átnézték – jelentette ki.
Még Georgiev érezte magát megtisztelve
Schmitt Pál arról is beszélt, hogy Georgievet jól ismerte, sőt elmondta neki, hogy ő is írna egy ilyen kisdoktori dolgozatot. A sportszakember az államfő szerint örült is a kezdeményezésének. Schmitt szerint Georgiev lányának tudnia kellett erről az ismeretségről.
Az államfő elmondta: azért érezte fontosnak a dolgozat megírását, mert hiány volt Magyarországon olyan munkákból, amely felderíti, hogy mi veszélyezteti a magyar sikersportokat.
Hangsúlyozta, hogy a kisdoktori esetében megengedhető, hogy olyan opponensek legyenek, akikkel munkakapcsolatban volt. Nem ő jelölte ki őket, hanem az egyetemi tanács.
Schmitt cáfolta, hogy több millió forintot kapott volna járandóságként, mert a kisdoktori nem jár semmilyen előnnyel, kompenzációval.
Az 1992-es szabályokat is megsértették Schmitt doktorijánál
Schmitt Pál kisdoktorijának értékelésénél az akkor érvényes szabályokat is megsértették – írja a Népszabadság. A Testnevelési Főiskola szabályzata szerint ugyanis nem vehetett volna részt a disszertáció bírálatában olyan, akitől nem volt elvárható a tárgyilagos értékelés. Márpedig a dolgozat mindkét opponense tagja volt 1992-ben a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának, így a Magyar Olimpiai Bizottság elnökeként Schmitt Pál „fölérendelt viszonyban volt a két bírálóval”, vagyis a lap szerint az összeférhetetlenséget kimondó szabályt mindenképpen megsértették.
A doktori szabályzat egy másik pontja szerint csak olyan disszertáció sikeres megvédésével érdemelhető ki a doktori cím, amely önálló kutatáson alapul. Amennyiben tehát Schmitt Pál dolgozata – jelentős részben a bolgár szerző szakmunkájának „újrahasznosítása” volt, akkor a szabályzat legalapvetőbb tartalmi kritériumának sem felelt meg.
A lapnak nyilatkozó szakértők szerint Schmitt Pál doktori disszertációjával kapcsolatban több olyan szerzői jogi aggály is felvetődik, amelyek adott esetben egy per elindítását is indokolttá tehetnék. A szerzői jog 70 évig védi a művet, amit eddig csak úgy lehet felhasználni, hogy ahhoz a szerző (örököse) hozzájárul. Nem tévesztendő össze ugyanakkor a „védelmi idő” az „elévüléssel”: konkrét jogsértésnél az igényérvényesítésnek öt év az elévülési ideje. A szerzői jog úgynevezett jogi szelvényjogai soha nem évülnek el (akárcsak az egyéb, személyhez fűződő jogok, mint például a jó hírnév vagy a becsület) – írja a lap.
