A Magyar Nemzet keddi számában megjelent cikk szerint több vezető politikus is megerősítette, hogy ezeken a megbeszéléseken Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet a választójogi törvény hatályon kívül helyezését és új jogszabály kidolgozását is kezdeményezte. A nagykövet állítólag azt is javasolta a Fidesz vezetőinek, hogy vonjanak be magyarországi civileket és ellenzéki pártokat is egy új választójogi tervezet kidolgozásába.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége diplomatikus választ adott a Magyar Nemzet megkeresésére. Brad Hurst sajtóattasé arra a kérdésre, hogy valóban kezdeményezték-e a törvény felülvizsgálatát a decemberi találkozókon, úgy válaszolt, hogy a nagykövet kormánytisztviselőkkel, illetve a kormánypártok és a parlamenti demokratikus ellenzéki pártok képviselőivel folytatott megbeszéléseket az új választási törvényről.
A nagykövetség nem erősítette meg, de nem is cáfolta azt az információt, hogy amerikai részről felvetődött a jogszabály hatályon kívül helyezésének igénye is. Ehelyett azt közölték, hogy “egy választási törvénynek tiszteletben kell tartania az egyenlő és tisztességes bánásmód alapelveit, és tisztelnie kell az emberek akaratát, de erős meggyőződésünk, hogy a magyar törvényekről a magyaroknak kell dönteniük.”
A sajtóattasé válaszából az kiderült, hogy továbbra is figyelemmel kísérik a törvény alkalmazását, és e folyamat során kapcsolatot tartanak a demokratikus pártokkal, köztük a Fidesszel is – írja a Magyar Nemzet.
Állítsák le Hillary Clintont
A kormánypárti kampány keretében mintalevelek írására szólítják fel az emigráns magyarokat, hogy azokkal árasszák el mindazokat, akik bírálják az Orbán-kormányt – számol be a Népszava. A cél az, hogy megfélemlítsék az amerikai és nyugat-európai kormányokat, a Magyarországot bíráló nyugati sajtót és támogatásuk megvonásával fenyegessék meg körzetük kongresszusi képviselőit. Így tehát tiltakozások százait küldette el Barack Obamának a Lipták Béla vezette Hungarian Lobby. Azzal fenyegették meg az amerikai elnököt, ha nem állítja le Hillary Clintont, az idei elnökválasztáson nem szavaz rá másfél millió amerikai magyar. Levelekkel árasztották el a nyugati sajtót, Hillary Clintont és Jose Manuel Barroso-t is.
A lap szerint feltűnő az akció szervezettsége. Ez összhangban áll Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes “nemzeti regiszterről” szóló céljaival, amely annak érdekében gyűjti össze a világ magyarságát, hogy “ha a magyar nemzet valamely részét sérelem éri, akkor az egyetemes magyarság mozgósítható legyen az ő érdekükben”.
A körlevelekben felszólítják a külhoni magyarokat, hogy formalevelekkel bombázzák a kongresszusi képviselőiket, és küldjék el nekik azokat a cikkeket, amelyeket Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár helyezett el nyugati lapokban. A kampányt támogatják a kinti magyar egyházak.
Az akcióba bevonták a cserkészeket is: “Valószínűleg tudomásotok van róla, hogy óhazánk polgári kormánya óriási harcban áll a világ bankáraival és baloldali politikusaival. Ezt a támadást a ‘hazai demokratikus ellenség’ fűti és látja el hazugságok tömegével, a nyugati szintén ‘demokratikus’ sajtó lelkesen támogatja” – írta az egyik parancsnok.
Üzengetések a sajtóban
A kampányban részt vesznek a diplomáciai testületek is. Nemcsak Szapáry György washingtoni nagykövet bonyolódott vitába a New York Times-ban, hanem központilag szervezett ellenkampány zajlik más országokban is. Szebényi Ferenc koppenhágai nagykövet a dán Politiken című napilapban jelentette meg – mint egy levelében írta: “Kovács Zoltán KIM Államtitkár Úrral előzetesen egyeztetett” – reagálását a Magyarországról szóló negatív cikkekre. Jeszenszky Géza oslói nagykövet erre válaszul azt írta, hogy “én már pénteken megírtam levelemet (norvégra is lefordítva) az itteni vezető napilapnak, elértem, hogy 4500 karakter terjedelemben közlik a válaszomat még e héten”.
