Belföld

Handó lendületbe hozná az igazságszolgáltatást

24.hu
24.hu

2012. 01. 15. 10:02

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az MTI-nek nyilatkozva a nemzetközi aggodalmakról is beszélt.

A hivatal elsődleges célja, hogy biztosítsa az állampolgárok részére az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférést, amely az alapvető jogok egyike. Handó Tünde szerint a jelenlegi problémák nagy része két okra vezethető vissza, egyfelől a bírói munkaterhek területileg szélsőségesen aránytalan eloszlására, amelyet jól példáz, hogy míg egyes megyékben 50-60 ügy van folyamatban egy bírónál, addig a központi régióban nem ritka, hogy a 150-160 üggyel foglalkozik. Másfelől a magyar bírók munkaterheinek jelentős része adminisztratív jellegű, azok  elvonják az energiákat az érdemi bírói munkától, az ítélkezéstől – mondta az elnök, aki szerint mindkét területen van lehetőség változtatásra.
A munkateher területi jellegű arányosítására módot ad a felszabaduló bírói státuszok átcsoportosítása, az új kinevezésekre ott kerül majd sor, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ezen túlmenően a legleterheltebb bíróságok élhetnek azzal a lehetőséggel is, hogy ügyeik egy részét átadják a náluk jobb helyzetben lévőknek – magyarázta.
Handó Tünde elmondta, hogy már az első héten a táblai és megyei elnököknek tartott tájékoztatón jelezte: a felszabaduló álláshelyek betöltésére szolgáló pályázatok kiírása csakis az adott bíróság munkaterheinek felmérése és az országos adatokkal való egybevetésük után lehetséges. Ugyanakkor az álláshelyek átcsoportosítása nem végleges, hiszen most nem egyszeri változásról van szó, hanem az aktuális problémák megoldásán túl a szervezet rugalmas működésének kialakításáról is, hogy az a jövőben képes legyen alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Ennek jegyében a majdani pályázatok egy része már nem egy bizonyos álláshelyre, hanem egy nagyobb földrajzi egységre vonatkozik, és azon belül a kinevezett bírót oda rendelhetik, ahol éppen a legtöbb a munka.
Minden magyar bírót egyformán sújtanak az ésszerűtlen adminisztratív kötelezettségek – mondta az OBH elnöke. Ezeket a feladatokat el kell végezni, de javarészt nem a drága bírói munkaerőnek az ítélkezés rovására, hanem szakvizsgázott, jogvégzett titkároknak, bírósági dolgozóknak. Sok esetben még a kellő szakképesítéssel és rutinnal rendelkező ügyintéző, tisztviselő is kiválóan elláthatná ezeket a teendőket, ha rendelkezésre állna megfelelő számban – fűzte hozzá.
Handó Tünde közlése szerint ezen a helyzeten segít az a 8,6 milliárdos pótelőirányzat az idei költségvetésben, amely lehetővé teszi 200 új bírósági ügyintéző és 180 titkár munkába állását. Így a legnehezebb helyzetben lévő bíróságokon már idén megalakulhatnak azok a Nyugat-Európában jól bevált 2-3 fős teamek, amelyek szakképzett munkaerővel támogatják a bírói tanácsok tevékenységét, leveszik vállukról az adminisztratív terhek nagy részét. Ezzel a módszerrel a hazai modellkísérletek tapasztalatai szerint akár harmadával, felével is növelhető a bírósági munka hatékonysága, a befejezett ügyek száma – fejtette ki az elnök.

“A munkaterhek arányosítása és az új források elosztásakor én, mint országos vezető csak az egységes bírói szervezet érdekeit nézhetem, és nagyon bízom abban, hogy minden más bírósági vezető is átérzi, nemcsak a saját szervezeti egységéért felelős, hanem az egész magyar igazságszolgáltatásáért” – hangsúlyozta Handó Tünde.
Hozzátette: erre még csak nem is elsősorban azért van szükség, mert méltánytalan, hogy egyes bírók sok éve két-háromszor akkora munkateherrel küszködnek, mint a legkedvezőbb helyzetben lévők, hanem azért, hogy az ország különböző pontjain élő állampolgárok többé ne kapjanak lényegesen eltérő színvonalú szolgáltatást. Hiszen alapjaiban kérdőjelezi meg a jogegyenlőség elvét, ha a fővárosban fél-egy évbe is beletelhet egy ügy kitűzése és további hosszú éveket vehet igénybe annak lezárása, miközben az ország szerencsésebb régióiban néhány hónap után kitűzik és fél-egy éven belül a bírák el is döntik az eléjük kerülő jogvitákat.
Handó Tünde megjegyezte: különös módon az utóbbi időben sok vitát váltott ki az ügyek áthelyezésének lehetősége, holott ez a jogintézmény már csaknem egy éve létezik jelenlegi formájában. A 2011-ben hatályba lépett jogszabályt a szakmai és a szélesebb közvélemény is elfogadta, üdvözölte, mint a régóta rossz hatásfokkal működő bírósági igazgatás hatékonyságát, operativitását javító intézkedést – tette hozzá.
Az OBH elnöke érthetetlennek tartja azt is, hogy e – kizárólag a bírói munkaterhek arányosítására használható – jogintézmény alkalmazásához az eltelt csaknem egy év alatt sem sikerült megalkotnia a bírósági igazgatásnak az egységes szempontrendszert, holott a végrehajtási szabályok kidolgozására éppen azért lett volna szükség, hogy átláthatóan működjön a jogintézmény, egyértelmű és objektív kritériumrendszer alapján dőljön el, mely ügyeket, mely bíróságokról, mely bíróságokra lehet áthelyezni. Miután ezek a részletszabályok hiányoztak, eddig nem is nagyon éltek a bíróságok ezzel a lehetőséggel, pedig az aránytalan ügyelosztás miatt égető szüksége van arra a magyar igazságszolgáltatásnak, amúgy pedig más országokban is jól ismert és bevált.
Handó Tünde szerint a kulcsszó, hogy objektív és átlátható szabályok legyenek, amelyek kizárnak mindenfajta kivételezést. A törvényi szabályozásból egyértelmű: az OBH elnöke csupán a végső döntést hozza meg, de csakis az érintett bíróság, illetve büntetőügyben a legfőbb ügyész – alapvetően ügyforgalmi adatokkal indokolt kezdeményezésére – és annak a bíróságnak a véleményét is kikérve, ahová áttenni tervezik az ügyet.

Mint hozzátette: akik ma bírálatokat fogalmaznak meg, azok szemmel láthatóan nincsenek tisztában a jogszabályi háttérrel. A vezetői kinevezések, a pályázatok elbírálása, vagy az ügyek áttétele csak szigorú, objektív kritériumok alapján, érdemben indokolt, átlátható módon történhet. Például a bírói pályázatokat 8-15 tagú bírói tanácsok véleményezik, az adott törvényszék elnöke csak a pályázat első három helyezettjét javasolhatja, de azon belül indoklással eltérhet a sorrendtől, és ez az, ami az OBH elnökének is megengedett hasonló feltételekkel, amikor felterjeszt bíróvá kinevezésre egy pályázót a köztársasági elnöknek.
“Megalapozatlanok azok a vádak, amelyek szerint azt nevez ki bírónak a hivatal elnöke, akit csak akar. Ebben az új igazgatási struktúrában és szabályozásban ugyanúgy megvannak a jogállami működést garantáló elemek, mint bármelyik Nyugat-európai ország igazságszolgáltatásában” – jelentette ki az új vezető.
Handó Tünde elmondta: az általa vezetett OBH a korábbi Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalának szervezetére épül, itt jelentős szervezeti változásokat egyelőre nem terveznek, most nem engedhetik meg magunknak, hogy az ilyen belső átszervezések vegyék el az energiát és az időt. Középtávon három elnökhelyettese lesz majd a hivatalnak, de kinevezésük még nem időszerű.
“Senkinek sincs poszt kitalálva. A feladatok az elsődlegesek, azok megoldásához keressük az embereket, ezért bizonyos beosztások betöltése csak bizonyos idő elteltével lehetséges, amikor már világosak az adott területen felmerülő konkrét tennivalók. A feladatok változása pedig személyi és szervezeti változásokat eredményezhet. Folyamatosan, rugalmasan kell alkalmazkodnunk a változó kihívásokhoz” – mondta.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.