Nem volt jele annak, hogy Klausz Gábor egészségével bármi gond lenne. Néhány hete a szívét is megvizsgálták, és mindent rendben találtak nála. A múlt hetet is végigdolgozta, ő volt a házigazdája a város komolyzenei hangversenyének. Kiegyensúlyozott és boldog volt –tudta meg a Fehérvár24 Tóth Istvántól, Gárdony polgármesterétől.
Tóth István elmondta: hétfőn reggel még elment dolgozni Klausz Gábor, de napközben rosszul lett. Már az orvosi rendelőben volt, és az orvos éppen neki nyitotta ki az ajtót, amikor meghalt. Harminc percen át próbálták újraéleszteni, de nem sikerült.
Klausz Gábor 1956-ban Székesfehérváron született, itt végezte általános- és középiskolai tanulmányait, majd a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán könyvtáros-tanár, a Szegedi Egyetemen informatikus-könyvtáros diplomát szerzett.
Klausz Gábor 1983 óta élt Agárdon, 1979-ben, pályakezdőként került a gárdonyi könyvtárba, amit huszonegy éven át vezetett. 2000-től 2009-ig a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár igazgatóhelyetteseként az olvasószolgálati osztályt irányította. Könyvtárosi munkája mellett nyolc évig szerkesztette a város önkormányzati lapját, részt vett a városi kulturális rendezvényeinek szervezésében.
A városban közismert Klausz Gábor közösségi ember lévén már az első szabad választás alkalmával Gárdony város képviselőtestületének tagja lett, 1998-ig a Pénzügyi Bizottság elnökeként, 2002-től alpolgármesterként dolgozott a testületben.
Feleségével együtt alapító tagja volt a gárdonyi Alborada kórusnak. Megnyitásuk óta felügyelte, irányította Gárdony város kulturális intézményeinek, a Nemzedékek Házának, Velencei-tavi Galériának, Gárdonyi Emlékháznak, Dinnyési Hagyományőrző Központnak a működését. Felesége mellett két gyermeke és Gárdony város lakossága gyászolja.
Mérhetetlen űr maradt Klausz Gábor után- hangsúlyozta a polgármester.
Az alpolgármester becsülettel végezte a munkáját, jó ítélőképességével, sajátos humorával mindig észhez térítette a képviselőket. A kisstílű zsarolásokat nem fogadta be, annál sokkal nemesebb ember volt. A körülötte zajló és a városban lévő állandó küzdelem, harc halmozódott egyre a lelkében, nincs más magyarázat a halálára. Legutóbb azért küzdött, hogy ne kelljen a könyvtárból embereket elküldeni- mondta a polgármester.
Klausz Gábort a város saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.