Mindent átvert a fideszes szavazógép

Megszületett az új jegybanktörvény, változik a házszabály, zöld jelzés a különadóknak, az MSZP is felelős a múlt bűneiért.

A parlament pénteken – 293 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – elfogadta az új jegybanktörvényt. Korábban az Országgyűlés az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton módosította a kormány által benyújtott jogszabályt, amelynek visszavonását levélben kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke.

Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában hangsúlyozta, hogy az EKB véleményét több mint kilencven százalékban figyelembe vették. Így államfői kinevezés helyett továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül. Fontos változás ugyanakkor, hogy az eddigi kettő helyett legfeljebb három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben a jegybankelnök helyett a kormányfő tesz javaslatot személyükre az államfőnek. A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti. Bővülhet a monetáris tanács létszáma is, a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. A monetáris tanács jogköre is szélesedik, így feladatai közé tartozik, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről.

Elég a sok vitából

Az Országgyűlés döntése alapján kivételesen sürgős eljárással két ülésnap alatt lehet elfogadni egy előterjesztést, ülésszakonként legfeljebb hat alkalommal. Ehhez a képviselők kétharmadának hozzájárulása kell, míg kezdeményezéséhez a honatyák egyötödének aláírása, azzal a kikötéssel, hogy ülésszakonként legfeljebb két kivételes sürgős tárgyaláshoz lehet csatlakozni. A kivételes sürgős tárgyalásra vonatkozó kérelmet a házelnökhöz kell benyújtani legkésőbb az ülés megnyitása előtt egy órával. A kormánypártok szerint a házszabály megváltoztatásával egyszerűbb, átláthatóbb és gyorsabb lesz a törvényalkotás. Az ellenzék ezzel szemben azt mondja, hogy súlyosan csorbul a parlamentarizmus, továbbá a kétharmad a margóra szorítja az ellenzéket.

„Kapcsolódó hozzájárulás”

Az Országgyűlés az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvény elfogadásával úgy döntött: mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az uniós, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás sérelme nélkül, a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője – aki a törvényjavaslatot Harrach Péterrel, a KDNP-frakció vezetőjével közösen terjesztette be – az MTI kérdésére, hogy kinek kell majd hozzájárulást fizetnie, novemberben azt mondta, “nyilvánvalóan mindenkinek”, a társadalomnak viselnie kell az ilyen jellegű többletköltségeket.

Teljhatalom az OBH elnökének

Alkotmányos szinten rögzítette a parlament pénteken, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. Az átmeneti rendelkezések között rögzítették azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják majd, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Ez először 2019-ben lesz így.

Az MSZP is felelős

Az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály preambulumában az Országgyűlés – a Fidesz-KDNP javaslatára – kimondta, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítették azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám most „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére”, így például csökkenthetik az előző rendszer vezetőinek nyugdíját, és más juttatásait.

Kommunista bűnök üldözése

Elévülhetetlennek minősítette az Országgyűlés pénteken az emberiesség elleni bűncselekményeket, és határozott a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről a fideszes Gulyás Gergely javaslatára. A kormánypárt az erről szóló jogszabállyal vonná felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit.

A 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekményekre, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el, akkor sem, ha a bűncselekmény elkövetésekor a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek.

Az emberi jogi bizottság javaslata alapján az előterjesztés több ponton változott a pénteki elfogadás előtt. Így bekerült a törvénybe a kommunista diktatúrában – 1949. augusztus 20-a és 1990. május 1-je között – elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló fejezet.

Tizennégy elismert egyház

Ismét tizennégy egyházat ismert el a parlament, ugyanazokat a vallási közösségeket, mint a nyáron elfogadott, ám az Alkotmánybíróság által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített egyházügyi törvényben. Azok a vallási közösségek, amelyek az elmúlt hónapokban kezdeményezték a szakminiszternél jogállásuk fenntartását, január 1-jével nem veszítik el egyházi státuszukat, arról február végéig dönt a parlament.

Változnak ugyanakkor annak szabályai, hogy miként válhat egy vallási tevékenységet végző egyesület egyházzá. Ezt az érintett egyesület legalább ezer ember aláírásával kezdeményezheti, a kérelemről az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé. A megsemmisített törvény alapján az egyházi nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a miniszterhez kellett volna benyújtani. Az egyesületek egyházzá nyilvánításának feltételei között az szerepel, hogy a szervezetnek legalább százéves nemzetközi működéssel kell rendelkeznie, vagy legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként kell hogy működjön Magyarországon.

Ellenzék nélkül

Az LMP már korábban jelezte, hogy nem vesz részt a szavazásokban. Az MSZP honatyái délelőtt vonultak ki az ülésteremből, és a Demokratikus Koalíció tagjai sem voksoltak.

Ajánlott videó mutasd mind

Image: 73881883, Börtönbe vonuló nő., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

A kislány, aki egy dobozkába csukja a szomorúságot

Ágnes öt évig élt rémálomszerű kapcsolatban egy férfivel. Egy lánygyermekük van, hat és fél éves. Az asszony ma tíz évre börtönbe vonult, mert a bíróság szerint megpróbálta megölni a férjét.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Red question mark at concrete grunge Wall - FAQ Concept.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.