A gazdasági stabilitási törvényt – amely eredetileg a pénzügyi stabilitás címet viselte, ám egy fideszes módosító indítvány megváltoztatta azt – a kormánypártok támogatásával fogadta el a Ház. A minősített többséget igénylő részeket 260 igen és 41 nem, az egyszerűt pedig 261 igennel, 39 nem ellenében fogadták el. A Jobbik nemmel szavazott, az MSZP és az LMP képviselői nem vettek részt az ülésen.
A jogszabály rögzíti az államadósság-csökkentés szabályait, az Államadósság-kezelő Központ jogállását, a Költségvetési Tanács szervezeti és eljárási rendjét, a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait, valamint a hitelintézeteknek nyújtható állami kölcsön szabályait. A törvény tervéről Orbán Viktor kormányfő egy május végi interjúban beszélt először, jelezve, hogy elkészítését magára osztotta.
Az államadóssággal kapcsolatban – a végül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jegyezte – törvény úgy rendelkezik, hogy a 2016-os költségvetés elkészítésénél kell először alkalmazni a jogszabályban lefektetett államadósság-csökkentési szabályt, amely szerint az államadósság tervezett értékének – az előző évhez viszonyított – növekedési üteme nem haladhatja meg a büdzsében meghatározott várható infláció és a bruttó hazai termék várható reálnövekedési üteme felének a különbségét. Matolcsy György indoklása szerint ez egy éves szinten vett gazdasági visszaesés esetén átmenetileg magasabb államadósságot eredményezhet, míg “jó időkben” szigorúbb feltételeket szab. A rendelkezés 2015-ös hatálybalépéséig a 2011. tavaszi konvergenciaprogramban rögzített hiányszámok szerint kell tervezni a költségvetést az adósságráta csökkenésének biztosítása érdekében.
Egy zárószavazás előtti módosítással azt is kimondták: a kormánynak a féléves adatok alapján felül kell vizsgálnia az adósságszabály érvényesülését, s arról tájékoztatnia kell a Ház szakbizottságát és a Költségvetési Tanácsot. Az eredeti verzió szerint az adósságcsökkentési szabály teljesülését negyedévente kellett volna vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként a kabinet költségvetés-módosító javaslatot terjeszt a Ház elé, ha veszélybe kerül az államadósság csökkenése. Az államadósság-mutató számításakor a devizában fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos árfolyamon kell figyelembe venni.
Szigorítják az önkormányzati hitelfelvételt is: a helyhatóságok a jövőben kormány-hozzájárulás nélkül csak EU-s fejlesztésekhez szükséges kölcsönt, az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelt és likvid hitelt vehetnének fel. Egy módosító javaslattal e sort bővítették: így a Fővárosi Önkormányzatnak és a megyei jogú városoknak százmillió forint, országos, nemzetiségi önkormányzatoknak húszmillió forint, egyéb helyhatóságoknak pedig tízmillió forint alatti, fejlesztési célú kölcsönt lehetne felvenniük.
A közteherviselés szabályai szerint az szja adókulcsa 2013. január 1-jétől, a társasági adóé pedig 2015 elejétől kötelezően egységes. A családi kedvezmény gyermekenkénti mértékét a gyermekszámtól függően eltérően kell megállapítani, azzal, hogy magasabb mértékű családi kedvezményt három vagy több gyermek nevelése esetén kell nyújtani. A családi kedvezmény mértéke nem lehetne alacsonyabb az előző évi mértéknél.
Kimondják azt is, hogy jogszabály a hatálybalépése előtti időszakra vonatkozóan nem növelheti a fizetési kötelezettséget, nem bővítheti a fizetésre kötelezettek körét, nem szüntethet meg vagy korlátozhat kedvezményt, mentességet. Adókivetésről vagy az adózók körének bővítéséről szóló jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie. A benyújtáskor még különböző módon szabályozták volna az adószabályok kihirdetésének határidejét: eredetileg úgy szólt volna a rendelkezés, hogy a fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, illetve kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó törvényt csak az év első napján lehet hatályba léptetni, s azt a hatálybalépés előtt legalább 60 nappal ki kell hirdetni, míg az új fizetési kötelezettséget megállapító törvényt fél évvel korábban.
Továbbra sem kell azonban alkalmazni a határidős szabályt, ha a fizetési kötelezettséget EU-döntésnek való megfelelés miatt állapítják meg. Nem kell alkalmazni az említett határidőszabályt akkor sem, ha az Alkotmánybíróság vagy az EU-s bíróság döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem is pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás sérelme nélkül. Erre az esetre az új alaptörvény átmeneti rendelkezései azt tartalmazzák, hogy e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani. A korábbi tervek szerint a parlamenti választás évében sem kellett volna alkalmazni bizonyos határidőket.
A törvény kibővült a hitelintézeteknek nyújtható kölcsönökről szóló fejezettel. Ennek értelmében a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását “potenciálisan veszélyeztető helyzetben” az állam a jegybank által kibocsátott kötvényt szerezhet, vagy a magyar székhellyel rendelkező hitelintézetnek kölcsönt nyújthat. Az így szerzett értékpapírt az államháztartásért felelős miniszter kölcsönadhatja azoknak a bankoknak, amelyek van székhelyük az országban. E kölcsönért a szakminiszter olyan feltételeket ír elő, hogy a kölcsön a magyar székhelyű vállalkozások finanszírozási forrásainak bővítését szolgálja.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
