Gaskó Istvánt, a Liga elnökét árulózták a tüntetők a hétvégi demonstráción, pedig a Ligáról és a Munkástanácsokról lehetett azért tudni, hogy jobb kapcsolatot ápolnak a kormánnyal, mint a többi szakszervezeti tömörülés. Az MSZOSZ viszont igazi meglepetést okozott a megállapodás aláírásával. Áruló-e az MSZOSZ?
Nem. Azért volt nehéz, és nehéz most is a helyzetünk, mert nincs normális egyeztetés. A valódi megoldás az lenne, ha a kormány egyeztetne az érintettekkel. Hogyan is jutott el az MSZOSZ az egyezség aláírásáig? A Nemzetgazdasági Minisztérium tárgyalásokba kezdett az új munka törvénykönyvének tervezetéről a Ligával és a Munkástanácsokkal. Amikor mi élesen kifogásoltuk, hogy miért csak két szakszervezeti konföderációval ült le a kormány tárgyalni, azt mondták, csak azzal ülnek le tárgyalni, akik tárgyalni akarnak. Fölháborodtunk ezen az indokláson. Végül meghívtak bennünket is az egyeztetésekre, amit elfogadtunk azért, hogy elmondhassuk a javaslatainkat. Csapda volt. Ez vezetett ahhoz a döntéshez, ami miatt személyesen is rosszul érzem magam.
Mi volt a csapda?
Ha nem vállaljuk föl a megállapodás aláírását, marad az eredeti szöveg, úgy, ahogy van, a kollektív érdekképviselet ügye pedig ellehetetlenül. A kormány világossá tette, hogy mindhárom szakszervezeti tömörülésnek alá kell írnia.
Azért ez is elég fura, hogy kettő tömörülés aláírása kevés, mind a hat konföderációé nem kell, három meg pont elég.
Politikailag érthető.
Aláírtak egy olyan megállapodást, amely zömében a szakszervezetek jogait védi, nem pedig azokét, akiket képviselni hivatottak. Ezért érzik többen úgy, hogy a megállapodással az aláíró szakszervezeti vezetők elárulták a dolgozókat.
A megállapodás egyik pontja arról szól, hogy a munkaadó ne válthassa meg a túlmunkát szabadidővel. Egy másik pont, ami kifejezetten az én kérésemre került bele a megállapodásba, azt célozza, hogy a megszűnő délutáni pótlék átalakításának módjába, s általában mindenbe, ami a régi munka törvénykönyvről az újra átállást szabályozza, beleszólhassanak a szakszervezetek, hiszen ezek a változások közvetlenül a dolgozók zsebét érintik. Ezért szerepel az egyezségben, hogy háromoldalú tárgyalásokat kell folytatni majd az átmenetet szabályozó törvényről. Igen, az egyezség rögzít szakszervezeti jogokat. Ha ilyen jogosítványaink nincsenek, akkor nem tudjuk a dolgozókat sem megvédeni.
Amikor mérlegelték, érdemes-e aláírni a megállapodást, mire gondoltak, mi szól az aláírás ellen?
Tudtuk, hogy a megállapodás szövege fölhasználható lesz a kormányzat kommunikációs céljaira. Sejtettük, hogy a kormány talán majd azt hirdeti, hogy megállapodtunk a munka törvénykönyvéről, pedig erről szó nincs, néhány elvben, részletben állapodtunk meg. Politikailag rossz hírbe keveredtünk. Politikai csapdába estünk.
Politikailag rossz hírbe keveredtünk
Fotó: MTI / Komka Péter
Tehát nem arról van szó, hogy az MSZOSZ kiegyezett a kormánnyal?
Nem. Nem adjuk föl a követeléseinket. Szó nincs meghátrálásról. Komoly eredményeket értünk el eddig az összefogással: a munka törvénykönyvének jelenlegi tervezete már köszönő viszonyban sincs az eredetivel. Ezt közösen értük el, a tüntetésekkel, a nemzetközi szervezetekhez fordulással. Ebben a munkában az MSZOSZ is részt vett.
Számot vetett a megállapodás aláírásakor az MSZOSZ azzal, hogy olyan kép alakulhat ki róla, hogy nem a dolgozók, hanem maguknak a szakszervezeteknek az érdekeit védik? Belekombinálták-e azt, hogy ez talán az önökkel tárgyalóknak sem biztos, hogy az érdekei ellen való?
Igen, halálpontosan láttuk előre. Nem volt sok időnk átbeszélni, mivel pénteken tárgyaltunk, s tudtuk, hétfőn már szavazás lesz a módosítókról, tehát az utolsó pillanatban voltunk. Csak egy gyors, szűk körű egyeztetésre volt idő. Nem az egyszemélyi döntésem volt az aláírás.
2. A felek egyetértenek azzal, hogy az új törvény megalkotására szükség van és a törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai vitákat a kölcsönös engedmények mentén, tárgyalásos úton, megegyezéssel indokolt lezárni, Magyarország nemzetközi kötelezettségeire, így különösen a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeiben foglalt rendelkezésekre is figyelemmel.
3. A felek megállapodnak abban, hogy a nemzetgazdasági miniszter a zárószavazást megelőzően kezdeményezi a törvényjavaslatra vonatkozó olyan módosító javaslat benyújtását, amely
a) biztosítja a szakszervezetek számára a munkáltató helyiségeinek érdekképviseleti célra történő használatát a munkáltató és a szakszervezetek megállapodása szerint;
b) a munkáltatónál képviselettel rendelkező valamennyi szakszervezet számára biztosítja a szakszervezeti tisztségviselők védelmét és munkaidő-kedvezményét a c)-e) pontokban foglaltak szerint;
c) biztosítja, hogy a munkajogi védelemre jogosult szakszervezeti tisztségviselők száma a munkavállalók számától függően sávosan kerüljön meghatározásra oly módon, hogy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet ötszáz munkavállalót meg nem haladó átlagos statisztikai létszám esetén egy főt, ötszáz fő munkavállaló felett ezer főig két főt, ezer fő munkavállaló felett kétezer főig három főt, kétezer fő munkavállaló felett négyezer főig négy főt, négyezer fő munkavállaló felett öt főt jelölhessen meg;
d) tartalmazza, hogy az igénybe vehető munkaidő-kedvezmény mértéke a munkáltatóval munkaviszonyban álló minden két szakszervezeti tag után havi egy óra;
e) biztosítja, hogy a munkaidő-kedvezmény igénybe vételéről a szakszervezet jogosult rendelkezni, a munkaidő-kedvezményt a szakszervezet által megjelölt munkavállaló a szakszervezet döntése alapján veheti igénybe.
4. A felek támogatják a T/4786/712 számú kapcsolódó módosító javaslat szerinti módosítást a bérpótlék és a szabadidő közötti választás tekintetében.
5. A felek megállapodnak abban, hogy a felek közösen kezdeményezik a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvény hatályban tartását.
6. Az aláíró szakszervezeti szövetségek kijelentik, hogy a jelen megállapodásban foglaltak teljesítése esetén a törvényjavaslat szerinti szabályozás biztosítja a szakszervezetek számára a működéshez és az érdekképviseleti feladatok ellátásához szükséges alapvető feltételeket.
7. A felek rögzítik, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatos szakmai vitát lezártnak tekintik és a törvényjavaslat elfogadását – egyes jogintézményekkel és rendelkezésekkel kapcsolatos szakmai fenntartásaik mellett – fő irányaiban támogatják.
8. A felek megállapodnak abban, hogy a törvényjavaslat hatálybalépésével összefüggő átmeneti és módosuló rendelkezésekről egyeztetést folytatnak.
Forrás: Szakszervezetek.hu
